Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémbányászat
Hazánk ércztelepeiben, a bányászati jövesztés tárgyát képező fémek kisebb-nagyobb mértékben együtt szoktak előfordulni. A mennyiben azonban hol az egyik, hol a másik fém bir kiválóbb jelentőséggel, az illető bányánál czélszerünek véljük a kiállításban részt vett fémbánya-vállalatokat a következő csoportozásban bemutatni*1; úgymint aranybányák, ezüst-, ólom-, rézbányák és egyéb fémbányák. Aranybányák. A kincstári és társulati orlai szentkereszt altáró Verespatakon Alsó- Fehér vármegyében. Ez az altáró, melynek czélja volt az összes verespataki aranybányák mély vizeit lecsapolni, még a múlt században kezdetett meg a kincstár által és czéljának elérése után magánkezekbe bocsáttatott ; miután azonban igy majdnem elpusztult, 1845-ben újra a kincstár vette át. Főczélja most is a bányavizek levezetése, a mellett azonban ez a kincstári és magántársulati vállalat az altáró által feltárt ereket fejti le. Az 1895 évi állapot szerint van a bányaműnél 113 gömb és köbhatár, 13 kezelési, 15 üzemi épület, 46.36 kataszteri hold földbirtok. A szállításra szolgál 8450 méter földalatti és 3750 méter földszint vaspálya, egy 600 méter hosszú kettős vágányu sikló, egy gőzgép 16 lóerőre, egy lójárgány. Az ércz- előkészitésnél közreműködik kilencz vizikerék, két turbina 97 lóerőre, 135 zuzó- nyíl, 114 foncsoritó malom, 33 különféle töményitő szér. Az évi feldolgozás 77,800 q zúzó és közép érez. Évi termelés 64 kilogram arany, 28 kilogram ezüst, érték 105,000 forint. Alkalmazva van 6 altiszt, 270 férfi, 26 nő és 72 gyermekmunkás. A betegsegélyző és nyugbérező társpénztár vagyona 177,897 forint. A kiállításban részt vett tellérkőzetekkel, termés-aranyércz darabokkal, foncsor-arany és színporral, egy foncsoritó kád, római bányamécs és térképekkel. A nagyági kincstári és magántársulati bányamű Hunyad vármegyében. Nevezetes az aranynak tellur kíséretében való előjövetele miatt. A bányamű a múlt század közepén keletkezett. Adományozott terület 960.122 méter, van 14.000 méter földalatti, 2000 méter földszinti vasútja, egy gőz-szállitógépe. Termelés 101 kilogram arany, 151 kilogram ezüst, érték 188.755 forint, munkások száma 368. A társpénztár bevétele 12.979 forint, kiadása 11.895 forint. A társulat egy bányaiskolát altisztek képzésére, és élelmi raktárt tart fenn. Kiállított a kincstári bányák csoportjában és külön még Hunyad vármegye gyűjteményes kiállításában : tellérkőzeteket. aranytartalmu sylvanit, nagyágit, perzit érezdarabokat és térképeket. Muszári aranybánya-társulat Brádon. A bányák Rudán és Felső-Lunkojon vannak, az érczelőkészitő-mű Brádon Hunyadmegyében. Adományozott terület 1,474.772 m2, 7993 m. földalatti, 695 m. földszinti vaspálya, 3060 m. kötélpálya, 1 álló gőzgép, 1 benzin- lokomotiv, 5 Pelzer, 2 Victoria szellőztető. Az érczelőkészitésnél : 78 nyílvas, 50 foncsor-malom, 28 szér, kőtörő és golyós malmok.
