Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
731 nyomdászati ipar terén némi áldozattal tegyünk egy lépést előre, akkor fájó szívvel kell az életre való gondolatról lemondanunk. Mérai Horváth Károly hazánkfiának már évek óta van egy igazán jó szedőgép találmánya, melyről már a külföld is elismerte, ' hogy az eddigiek között a legjobb. Mégsem tudja megtalálni a szükséges tőkét, mely eszméjének gyakorlati megvalósitását elősegítené. A nyomás terén már kissé kedvezőbb állapotokat látunk. Még mindig nem sikerült ugyan a nyomdai festék gyártását kizárólag idehaza elvégezni, de legalább történtek kezdeményező lépések ez irányban és a közel jövő talán e téren nagy átalakulást fog hozni. De felette örvendetes jelenség, hogy a nyomdai gépek gyártása újabban igen szép fellendülést mutat és a Wörner- gyár gépei nemcsak idehaza, de még a külföldön is jó hirnévnek örvendenek. A nyomdai produktumok eléggé tetszetősek ugyan, de bizony nem igen kelhetnek versenyre a külfölddel a gondos kivitel tekintetében, melyhez elegendő időnk és pénzünk nincsen még. A papirosgyártás hazánkban 1546-ban vette kezdetét, a mikor egy Hanes nevű lengyel ember Prázsmáron papirosmalmot állított fel. Több mint hetven évvel utóbb Teplitzben állították fel a második papirosmalmot, a mely a jelen század közepéig működött. A 18-ik század végéig csak lassan és vontatottan haladt a papirosgyártás, mig a jelen század elején a géppapirosgyártás újból fellendítette hazánkban ezt az iparágat. Smith és Meynier czég 1827-ben, Fiúméban állította fel az első géppapirosgyárat. Ez időtől fogva a papirosgyártás rohamosan emelkedik és ma már úgy mennyiségileg, mint minőségileg szép eredményt tud felmutatni. Magyarországon jelenleg 40 papiros és papirosanyag gyártásával foglalkozó ipartelepünk van, a melyek közel ötezer munkást foglalkoztatnak. Hazai papirosaink csak az árban nem tudnak még a külföldi papirosgyárak produktumaival versenyezni ; a minek egyik okát talán ott keli keresnünk, hogy Magyarországon a munkabérek átlag véve sokkal drágábbak, mint az európai országok legtöbbjében. Ezért a hazai papirosgyárak még kétségbeesett küzdelmet folytatnak a külföldről beözönlő papirosmennyiségek ellen, de fáradozásuknak tényleges eredménye csak úgy várható, ha a külföldi, felette selejtes portéka átalában vissza lesz utasítva és mindenfelé azt fogják követelni, hogy a nyomtatványok hazai gyártmányú papiroson készüljenek. A kőnyomás csak lassan halad előre. A kőrajzolók legnagyobb része külföldről jön be hozzánk, de azért akad a magyar emberek között, különösen a fiatalabb generáczióban nehány jeles erő. A litográfia terén még nem értük el a kívánatos eredményt, a minek egyik főoka, hogy a kőnyomás útján készítendő munkák rendkívül szűk keretben mozognak. Nagyobbszerü falragaszokat, tiz-tizenkét színben nyomandó reklámokat nálunk nem rendelnek és igy az egész litográfiái termelés a mindennapiság jellegével bir. A kőnyomás fénykorát éli most Amerikában, a hol remek munkát végeznek. Oda kellene a magyar rajzolókat tanulmányozásra kiküldeni. A fénynyomás most kezd mindinkább fejlődni és az a nagy gond, melyet reáforditanak, remélnünk engedi, hogy rövid időn szép és jó produktumokat állíthatunk elő. Az eddigi fénynyomatok csakis a jól megvetett alapról és helyes, tervszerű munkálkodásról tanúskodnak.
