Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
706 Ennek értéke, ha a keményítő árát q-ként 15 frtra teszszük, 4,293.930 frt. Ezenkívül Németország a keményítőből készített dextrinből 54.302 q exportál. Ezzel szemben Magyarország kivitele (mindenféle keményítőben) kerekszámban 91.000 q = 1*8 millió frt értékben. Valóban nem lehet belátni, hogy miért volnánk mi kénytelenek Spanyol- országba 15, szóval tizenöt métermázsát (az 1894 évi áruforgalmi statisztika szerint) kivinni, a mikor a távolabb eső Németország 80.000-et képes elhelyezni, és miért nem bírhatnánk mi legalább idővel Nagy-Británniában többet, mint 7000 métermázsát szállítani, a mikor Németország 126.000 métermázsát képes ugyanott értékesiteni ? Megjegyzendő, hogy kivitelünk dextrinben sem jelentékeny ; 1894-ben mindössze 8270 métermázsa, 181.940 frt értékben, volt azon anyagok meny- nyisége és értéke, melyet az áru forgalmi statisztika »keményitőmézga, mézga- pótszerek, keményítő-hulladéka alatt említ. Ismételjük tehát : szükséges a keményitőiparra különös gondot forditani, talán a következő eszközök felhasználásával : 1. A fontosabb burgonyatermelő vidékeken élöpéldával oda kell hatni, hogy a nép a raczionális termeléssel és a nyerskeményitő készítésével megismerkedjék. 2. Azon burgonyák, melyek kimutathutólag mint vetöanyagok szereztetnek be külföldről, különös szállítási engedményekben részesüljenek. 3. Burgonya ugyanazon tarifatétel szerint legyen szállítható, mint a czukorrépa. 4. A keményitő-szállitás díjtételei lehetőleg alacsonyak legyenek, kivált az export-vonalakon, mert most még a szomszéd Olaszországba is 2—3-szor többet kell fizetnünk, mint a német gyárosoknak. Többet nem akarunk egyelőre javasolni ; mert hogy mi, a mint azt Németország csak legközelebb tette, p. o. 850.000 márkát áldozzunk egy tanintézetre és kisérleti állomásra, mely a burgonyakeményitő-ipar czéljainak szolgáljon, arról szó sem lehet. Mi a nagyobb szabású alkotásoknak nem vagyunk barátai, hanem hasonlítunk ahhoz a háziasszonyhoz, a ki házi szükségletét a szatócsnál fedezi és egv nap húszszor is elküldi majd a szakácsnét, majd a peszrát, majd egy kis sóért, majd egy kevés zsírért, és igy apránként elpocsékolja azt a kevés jövedelmét is, a mi van. Növényi olaj félék gyártása. A repczeolajgyártás, a mint tudjuk, sokat veszített jelentőségéből, a mióta más világitószerek mint világitó anyagot kiszoritották, de azért a repcze- termelés és repczeolajgyártás továbbra is megérdemli a gazda és gyáros kiváló figyelmét. A repcze jobban fizet mint a búza ; akkor a mikor a búza ára 6 frt 75 kr. volt, a repcze 10 frt 50 kron kelt el. A repcze, ha azt elég korán, jó földbe vetik, e mellett elég biztos is. Az olajgyáros, véleményünk szerint, mindig számíthat vevőre még itt az
