Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
693 Egy másik, az országban gyártott és műtrágyaképen felhasználható czikk a kénsavas ammonium, melyet a budapesti gázgyárak készítenek. A belföldi fogyasztás azonban vajmi csekély és ezen gyártmány legnagyobbrészt külföldre megy. A többi műtrágyák mint a chlilisalétrom, a kálisók és a thomassalak külföldről hozatnak be. A nyers chilisalétrom, a mint tudjuk, tulajdonképen nem is vegyészeti iparvállalatok által előállított czikk, hanem olyan anyag, mely roppant mennyiségben készen található Peruban és Chiliben ; a kálisók a stassfurti sóbányákból kerülnek ki, melyek egész Európát képesek ellátni,1 a thomassalak pedig azon vasgyártási eljárás hulladéka, a melynél az u. n. Thomas processust alkalmazzák, s melynek kivált ott van helye, a hol a kohók rosszabb minőségű foszfortartalom érczeket kénytelenek feldolgozni. Nálunk a thomassalak-termelés alig játszik szerepet. Mielőtt áttérnénk az ország műtrágyagyártásának, műtrágyaforgalmának és fogyasztásának bővebb ismertetésére, fel kell említeni azt az üdvös mozgalmat, mely megindult azon irányban, hogy az emberi fcicaliák a mező- gazdaság czéljaira fordittassanak, a minek eddig egyik legfőbb akadálya ezen fontos trágyaszer szállításra alkalmatlan alakja és egyéb kellemetlen külső tulajdonsága volt. A tőzegpor használatával ezen nehézségeket le lehet győzni, mert ha ez megfelelő minőségű, azaz kellő vizfelszivóképességgel bir, a fácaliákat ezekhez keverve, száraz, egyátalában nem undorító kinézésű, szagtalan és elszórható anyaggá változtatja. A tőzeg-clozetek tehát ott, a hol vízmosás lehetetlen, mind inkább tért hódítanak. Egyes városok, Losoncz példáján okulva, ' komolyan foglalkoznak a tőzeg-clozet-rendszer behozatalának kérdésével és remélhető, hogy a fácal-trágya-ipar ily módon belátható időben nagy lendületet fog venni ebben az országban. Eddigelé a mint már jeleztük, csakis Losoncz mellett létezik egy ilyen gyár (a magyar tőzeg- és műtrágyaipar részvénytársaság gyára), mely a városhan felállított 1400 darab tőzegszóró clozet tartalmát dolgozza fel. Az ürülékek tonnákba hullanak, melyekbe hígított kénsavval nedvesített tőzegpor tétetett azon czélból, hogy az ammoniakveszteség kikerültessék. A tonnákat a gyár alkalmazottai bizonyos meghatározott időközben kicserélik és a megtelteket kifuvarozzák a gyártelepre. Itt, vagy a levegőn, vagy szükség esetén gőzfűtéssel konczentrálják, vagy beszáritják és megőrlik. Az évi termelés Losonczon jelenleg 220 waggon. * * * A műtrágyaipar helyzete jelenleg nem csak nem kedvező, hanem határozottan aggasztó. Erre alig lehetne eklatánsabb bizonyítékot találni, mint azt, hogy a fiumei kőolajfinomitógyár, mely néhány év óta szuperfoszfátgyártással is foglalkozik és erre különben-teljesen értéktelen hulladék kénsavát használja fel, ezzel az iparággal nem képes boldogulni, daczára annak, hogy viszonyai a fiumei kikötőben a nyersanyag (ásványi foszfátok stb.) szállítására nézve is a legkedvezőbbek. 1 Újabb időben, a megint üzembe vett kaluszi bányákból is lehet kálisókat kapni.
