Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
688 fogyasztási viszonyai, az osztrák gyárosok telepeiket lényegesen megnagyobbították, minélfogva csakhamar túlprodukczió állott be. Az árak azóta folytonosan csökkentek s oly alacsonyak lettek, hogy nyereségről többé szó sem volt. Jelenleg a kénsavgyárak azon eszközhöz folyamodnak, melyet ilyen esetekben egyedül czélravezetőnek tart az ipar átalában, a kartellhez és a produkczió kontingentálásához, s kénytelenek vagyunk bevallani, hogy a mostani körülmények között mi is szükségesnek tartjuk, mert más hathatós eszközt ez ipar fentartására nem ismerünk. Czinkgyártásunk czinkkénegből nincs ; (a czinkbányászat, mely évenkint 2—500 tonnára rúgott, 1883 óta egyátalában be van szüntetve) a magyar- országi pyritek nagyrésze legalább, oly kevés rezet tartalmaz, hogy a pörkölt érczeket gyakran nem érdemes erre feldolgozni, az erdélyrésziek pedig vagy a hosszas vasúti szállítás, vagy némelyek szerint igen változó összetételük miatt, de főképen azért nem használhatók, mert az ottani bányák nem állanak rendszeres kezelés alatt. így tehát kevés kilátás van arra, hogy a kénsav- gyártást jövedelmezőbbé tegyük, kivált akkor, ha a most használatban levő pyriteknél maradunk. Az minden esetre némileg segítene a dolgon, ha akár erdélyi, akár spanyol, rézben gazdag pyriteket dolgozva fel, a pörkölt érczeket rézre feldolgoznánk. Érdemes volna továbbá a vitriol-olaj, az úgynevezett »oleum« készítésére is gondolni, melylyel nálunk egy vállalat sem foglalkozik és Ausztriában is csak a Joli. Dav. Starck-féle (Csehországban), mely a 70-es években évenkint körülbelül 30000 métermázsát 4‘/2 millió forint értékben gyártott. A füstölő kénsav (oleum) készítésére a pörkölt pyrit maradékokat is lehet használni (melyeket e czélból kénsavval kell kezelni), de azt a savanyu kénsavas nátriumot is (vagy magában, vagy czélszerübben magnézium sulfáttal keverve), mely a chilisalétromból a salétromsav készítése alkalmával visszamarad. Az sincs kizárva, hogy itt nálunk olyan vitriolpala ne lenne található, mint a minő Csehország északnyugoti részében előfordul s mely annyira előnyös az úgynevezett vitriolkö készítésére s melyből kalczinálás után, agyag- retortákban való hevítés segítségével a vitriololajat állítják elő. Az említett vitriolpalát különösen jellemzi az, hogy benne a pyrit igen apró, szabad szemmel alig látható szemcsékben (néha 30°/o-ig) van elhintve. Ezen apró szemcsék a levegőn könnyen elmúlnak és oxidálódnak. Az elmállott palát vizzel kivonják, a vizes oldatot besűrítik szörpsűrűségig, a szörpöt kőlapokra kiöntik és meghagyják dermedni. Ezen megdermedt anyag a nyers vitriolkö, melyet kalczinálás után vitriololaj-készítésre lehet használni. A görebekben visszamaradó caput mortuum vagy colcothar-nak nevezett anyag, mázfestékek gyártására szolgál, melyet az által, hogy konyhasóval izzítják, a különböző színárnyalatokban lehet előállítani.
