Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
669 luxust fejtenek ki a tornyos ágyakban, úgy, hogy ennél az iparágnál, a mennyiben a fogyasztás jön tekintetbe, a fejlődésre megvan a legbiztosabb alap. És konstatálhatjuk is, hogy ágynemüiparunk az ezredéves kiállításon — az 1885-iki kiállításhoz képest — határozott haladást mutatott fel, a mely nemcsak a kiállítók számában nyert kifejezést, de a kiállított tárgyak terjedelmében, sokoldalúságában és kifogástalan kivitelében is. A kényelem és fényűzés tekintetében — ezt bátran állíthatjuk, mert az itt járt külföldi szakértők egyhangúlag elismerték — a kiállított tárgyak egyes branche-okban szinte túlszárnyalták a külföld hasonló gyártmányait. De a modern világverseny nem enged pihenést és ezért gondoskodnunk kell, hogy ez az állapot meg is maradjon. Már is tapasztaljuk, hogy a szakavatott, lelkiismeretes munkások legnagyobb részben ékesebb egyének. Ezért itt kiválóan szükséges, hogy az illető ipartestület buzgóbban gondoskodjék a tanonczügyről, az iparághoz sok tanonczot édesgessen, ezeket — a kárpitos és díszítő szakmákkal karöltve — gondos és szigorú oktatásban részesitse, figyelmet fordítson a rajzra, az Ízlés fejlesztésére, a nagybani eladáshoz szükséges egyforma munkára stb. És itt már több figyelmet kellene forditani a női munkásokra, mert ezeknek az alacsony bérében látják a szakkörök egyik főokát annak, hogy az osztrák versenyt még nem birtuk kiszoritani. Ezt a versenyt korántsem a fejlettebb ízlés teszi lehetővé, mert hisz csak a nagybani termelésben észlelhető, hanem a már említett olcsóbb női munkán kívül az a másik, még lényegesebb körülmény, hogy az osztrák gyárak a nyerspamutot és az olcsó paplanokhoz való pamuthulladékot és szövetet Ausztria nagyszámú pamutfonó- és szövőgyáraiban feltűnő olcsó áron, rendszerint »alkalmi vétel« czímén szerzik be. Hogy ez mily nagy előny, kitűnik abból, hogy az Ausztriából hozzánk importált paplanok 1896-ban, áruforgalmi statisztikánk szerint, közel egy negyedmillió forint értéket, szakemberek becslése szerint pedig egy millió forintnál többet képviseltek. A szakkörök azt óhajtanák, hogy az ágynemüek helyi díjszabása ne legyen magasabb a köteléki díjszabásnál ; de ez talán nem válnék be ; praktikusabb értékűnek látszik a szakköröknek az a kívánsága, hogy a pamuthulladék viteldíja leszállittassék, mert ezt a kedvezményt mindig a mi iparosaink élveznék. A kincstár és a hatóságok az ágynemüek beszerzésénél kellő figyelemben részesítik a hazai ipart. E tekintetben panasz nem igen hangzik. 4. Kalapok. Az 1885-iki állapothoz képest ez az iparág egy tekintetben haladást mutat föl, a mennyiben 1885. előtt Magyarországban nem létezett modern értelemben vett és technikailag fölszerelt kalapgyár, mig most már négy ilyen gyártelep van és pedig Budapesten három, Pozsonyban egy. Ezeknek a gyártmányai úgy a minőség, mint a szép, szabatos kivitel tekintetében teljesen megállják a versenyt a külfölddel, noha magasabb termelési költséggel, amorti- zálatlan gépekkel dolgoznak.
