Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
635 A szövőipari czikkek fogyasztása sok körülménytől függ s ép ezért nagy határok között ingadozik. Egy néhány évnek adataiból a fogyasztás természetére nem következtethetünk, ezért a következőkben az eddig rendelkezésünkre álló összes adatokat, azaz (1884—1895-ig) 12 évnek adatait állítottam egybe. E számadatok gondos tanulmányozása alapján az egyes czikkek fogyasztásának természetét már felismerhetjük ugyan, de mert az ilyen tanulmányozás fárasztó s hosszadalmas s mert a hullámzások természetét ábrákból azonnal, még pedig minden fáradság nélkül fel lehet ismerni, ezért tényleges fogyasztásunk adatait a szóban levő 12 évre vonatkozólag a mellékelt két ábrában vonalasán vittem fel. A felvitel mikéntjére vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy az azonos főcsoportba tartozó árúknak nagyobb értékű tagját vittem fel először s a kisebb értéküt csak ehhez adtam hozzá. így például felvittem a pamutszövetek értékét, ezután hozzáadtam a fonalakét, miért is a felső vonal a pamutszövetek s fonalak összértékének hullámzását jelzi, az alsóbb vonal a szövetekét, a két vonal köze pedig a fonalakét. Gyapjuárúknál szintén a szövetek értékét vittem fel s igy az első vonal ezen értékek hullámzását jelzi, a melyhez a szőnyegek értékét adtam, miért is a második vonal a szövetek és szőnyegek összértékének változását adja. A harmadik vonal a szövetek, szőnyegek és pokróczok összértékének változását ábrázolja, a melyhez a fonalak értékét adtam, úgy hogy a negyedik vonal a szövetek, szőnyegek, pokróczok és fonalak összértékeinek a változását jelzi. Az ilyképen szerkesztett és az I. lapon levő diagramákból kitűnik, hogy a pamntczikkek fogyasztása rohamosan emelkedő jelleggel bir, a gyapjuczikkéké lassan emelkedő, a len- és jutaczikkeké rohamosan csökkenő jellegű, a ken der- czikkek vonala pedig állandó értékű. A II-dik lapon levő diagramákból pedig kitűnik, hogy a selyemfélék fogyasztása gyorsan emelkedő, a szalag s paszomcmoké és a kötött árúké igen lassan emelkedő, a csipkéké pedig igen lassan csökkenő jelleggel bir. Ugyancsak a II-dik lapon közöltem az összes textilárúk diagramjának felső részét, a melyből kitűnik, hogy a nagyfokú hullámzás mellett a vonal határozottan emelkedő jelleggel bir. A fogyasztás hullámzásának jellegét ismerve, vessük ezt most iparunk jelen állapotával egybe, hogy a helyzetet tisztán felismerhessük. a) Gyapjuárúk. A fonalfogyasztás növekedése gyapjuszövő-iparunk fejlődését jelzi, mert posztógyáraink a fésüsgyapju divatczikkekhez külföldi fonalat kénytelenek használni. A gyapjúszövetek fogyasztásának lassú növekedése arra vall, hogy posztógyáraink még oly mértékben sem növekedtek, mint a hogy e czikkekbeni szükségletünk nőtt. Már pedig gyapjuszövő-iparunk fejlődött volta leghatályosabban, s ha még ennek fejlődése sem áll arányban szükségletünk növekedésével, igy ebből ipari haladásunk elégtelen volta szembetűnik.
