Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
631 h) A paszománípar. Négy különálló alcsoportra osztható, úgymint a fémpaszomán, zsinór, bútor s diszpaszomán és a szegélyzőszalagok iparára. A fémpaszománipar azon irányban, a melyet már az országos (1885) kiállítás előtt nyert volt, fejlődött tovább s az azóta terjedelemben nagyon haladt. Az uj irányt Kühmayer Ferencz és társa czég Pozsonyban adta meg az által, hogy az eddig divó aranyötvözetek helyett rézbélü ezüst drótot használt, a melyet galvánúton aranyozott be. A drótgyártást és az aranyos ezüstös fonalak gyártását e czég nagy gyáriparilag űzi, miért is a többi iparosok tőle vásárolják a fonalakat. Az ily aranyos fonalakból készülnek az aranyzsinórok, kardbojtok, arany szegélyző szalagok. Mindezeket a nevezett czég nagyban gyártja. Gyártmányai az ezredéves kiállitás tanúsága szerint nagy gonddal készültek s kitűnő minőségűek. Az országos kiállításkor Kühmayer volt az egyetlen aranypaszományos, az ezredéves kiállításon azonban kívüle még három czég szerepelt, nevezetesen Hirschler A. Pozsonyban, Tauber Samu Budapesten és Hochcnberg Ferencz Budapesten, mindhárom kifogástalan fémpaszománokat állítottak ki. Zsinórgyártás alatt a pamut- és gyapjúzsinórok gyártását szokás érteni. Ez az iparág az országos kiállitás óta mit sem haladt. Akkor is, most is csak két gyáripari czégünk volt, nevezetesen : Schön Jakab utódai Budapesten és Wollák és Bcrkovics Budapesten. Mindkét czég kifogástalan versenyképes árut gyárt s tekintélyes kivitellel is bir. Schön Jakab utódai czégre vonatkozólag meg kell még jegyeznem, hogy a jelzett czikken kívül keskeny selyemszalagok és pamutgalandok szövésével, és bútor- és díszpaszomának gyártásával is foglalkozik, a Wollák és Berkovics czég pedig fűzőkhöz való ac.zélbordák gyártásával. A bútor- és díszpaszománipar sem mutat fel haladást. Az ezredéves kiállításon a legszebb díszárut Chwalla Rezső czég Budapestről állította volt ki ; szép árut mutatott be Schaffer Ignácz Budapestről, mig a Fischer Giisztáv utódai czég Budapestről, a ki 1885-ben a párisi czikkekhez hasonlót készített, most csak közönséges tömegárut állított ki. Végre a szegélyző szalagok iparára vonatkozólag meg kell említenem, hogy az ezredéves kiállításon csak egy czég által volt képviselve s ez, t. i. Brachster Károly Szent-Györgyről (Pozsonymegye), csak vasúti czikkeket gyárt. i) A hímzöípar. Új iparág, a mely az alkalmazott gépek rendszere szerint 3 alcsoportra oszlik, u. m. a lapos hímzés, hurkos hímzés és a varrott hímzés iparára- Lapos hímzésekhez számos tűvel működő keretes himzőgépet használnak. Ily gépekkel dolgozik : Misztarka György Budapesten, a ki műhimzésekkel
