Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
624 Tökéletesebb kézműipari, illetőleg kezdő gyáripari berendezéssel bir : Fehér István Veszprémben, a ki főleg szűrposztókat és Ligeti testvérek Veszprémben, a kik szűrposztókon kívül tetszős lótakarókat és pokróczokat gyártanak, nemkülönben a már említett nagy disznó diák közül a szövetkezeti tagok, névszerint : Billes György, Binder János, Binder Tamás, Bonfest Péter, Fleischer Péter, Handel János, Kasper Péter, Paulini Mihály, Roth Péter, Simonis Péter, a kik igen jó minőségű szűrposztót gyártanak, és végre a »Németpronai posztósok« és a »Privigyei fonók« szövetkezetei, a kik szintén tökéletes fonógépekkel vannak felszerelve és jó minőségü’pokróczokat és szűrposztókat gyártanak. A többiek már csak kézműipari üzemmel bírnak. Az ezredéves kiállításon résztvett : Eidenhoffer Antal, Knotz János, Lirsch Ferencz, Posch Ferencz és Posch Mihály Pinkafőről takarókkal, Furgyik János és Menszatorisz Károly Beszterczebányáról szűrposztókkal, nemkülönben a »Ratkói szűrposztós szövetkezet« is. f) A gubásipar még mindig népiparként űzetik. Az ezredéves kiállításon Hoffmann Miksa Jolsváról, Galló István Breznóbányáról, Simko László Nagy- Váradról és Papp István Brassóból, kitűnő minőségű, hosszufürtü pokró* czokat állítottak ki. 8) A szőnyegipar nálunk csak nép- és kézműiparilag űzetik, daczára hogy a világhírű Haas Fiilöp és társa czég Aranyos-Maróthon is bir teleppel. E czég telepét 1885 óta nem fejlesztette s ma is csak kézi szövőszékekkel dolgozik. Készítményei a minta, minőség és kikészítés szempontjából semmi kívánni valót sem hagynak hátra. A szőnyegszövőgyár Nagy-Becskereken, csilimek (szerb szőnyegek) és szmirna-szőnyegek kézi szövésével foglalkozik, mert mindkét czikk csak kézi szövőszékeken készíthető. Szmirna-szőnyegeinek anyaga és szövése kitűnő, mintázata s szinhatása azonban sok esetben kifogásolható. Kiinger Henrik Pozsonyban, gyapjubársony (Velour d’Utrecht) szöveteket kézi szövőszéken gyárt. E czéggel a leniparnál részletesebben fogunk foglalkozni. e) Szitaszövetek készítésével a »Miavai szitaszövők« foglalkoznak. Az ezredéves kiállításon gyapjúból készült, igen egyenletes szövésű szitaszöveteket állítottak ki, a sima őrléssel foglalkozó kis malmok szükségletének megfelően. ?]) Lószőr árut. Hollmider W. és fiai czég Budapestről és Lichtenstern Zsigmond Pozsonyból állítottak ki. Mindkét czég a zsírtalanított és göndörített lószőrt, a minőt a kárpitosok párnázáshoz s derékaljakhoz használnak, kifogástalan minőségben gyártja. b) A lenípar. Leniparunk 1885 óta kisebb terjedelemben haladt, mint a gyapjúipar. Örvendetes, hogy a gyáripari és a gyáriparral kapcsolatos házi ipar fejlődött leginkább. A kézműipar egynéhány helyen fejlődött ugyan, de az ország legtöbb vidékén a takácsok hanyatlása s szegényedése szembetűnő.
