Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók

605 nek a helyzete rendkívül súlyos, a mit részben annak kell tulajdonítani, hogy a külföldről igen nagy mennyiségben kész árúkat hoznak be, másrészt a kis­ipar a gyáriparral szemben azoknak az előnyöknek híján van, a melyek a nagyiparnak kedveznek. A kisiparos nincs abban a helyzetben, hogy mű­helyében költséges gépeket felállítson, a nyers anyagot gyakran hitvány minő­ségben kapja s mivel hitelre vesz, drágán fizeti, hiányzik a legtöbb esetben (kivétel van !) az elméleti képzettség, mely nélkül a korral nem haladhat, igy elavult eljárások szerint dolgozik, a cserzőanyagokat sem tudja kihasználni s miután úgy a cserzést, valamint a kikészítést elhamarkodnia kell, csakhogy mielőbb pénzhez jusson, azért a gyártmánya is kezdettlegesebb, a mellett kisebb készlete lévén, nem szortírozhatja s nem értékesítheti kellőképen. A kisipar ezen helyzetén, sajnos, segíteni alig lehet, mert az egyetlen sikert ígérő eszköz, a szövetkezés, úgy látszik, szintén nem válik be, mivel nehezen keresztülvihető, ilyen szövetkezetek többnyire az eltérő nézetek és érdekek sokaságán szenvednek hajótörést. A nagyipar az utolsó 11 év alatt határozottan nagy haladást tett. Mig azelőtt a bőrök elkészítését legnagyobbrészt emberi munkával végezték, addig jelenleg a gépeket használják a nagy gyárakban. A cserzési eljárásokat tökéle­tesítették, a cserzőanyagot jobban használják ki, újabb czikkeket is honosí­tottak meg, a gyártás menete is gyorsabb. Mindazonáltal bőriparunk még korántsem érte el azt a színvonalat, a melyen a külföld áll, bár egyes czikkekben a külfölddel versenyezhetünk. Bőriparunknak jelenlegi állását s azt az üdvös tevékenységet, melyet egyes bőriparosaink annak érdekében kifejtettek, legjobban méltányolhatjuk, ha az ezredéves kiállításunk bőripari csoportját tanulmányozzuk, mivel ez a csoport átalában véve a tényleges állapotoknak megfelelőleg állított ki ; mond­hatni, hogy" minden, az országban előállított czikk e tárlaton is szerepelt s a kiállított tárgyak minősége olyan volt, hogy a jogos követelményeknek teljesen megfelelt, sőt volt igen kiváló is közötte ; ezeket a következőkben ki fogjuk emelni. A következő összeállításban különösen fel fogjuk említeni azokat a czégeket, melyeknek gyártmánya nemcsak ár tekintetében, hanem azért verseny- képes, mivel minőségre nézve a külföld gyártmányával egyenértékű ; meg­győződésünk az, hogy hazánk bőirpara csak akkor fog igazán teljes virág­zásnak indulni, ha nemcsak az árakkal, hanem főleg a gyártott bőr minőségével, jóságával le fogja győzni a külföldi versenyt. Ezek szerint különösen kiemelendők a következő kiállítók : Abeles Adolf és fiai, Budapest. (Versenyen kívül és szakértő.) Minden fajta szömörcsés és irha-juh és kecskebőrt készít, ezeket a legkülönbözőbb színekben kifesti. Kiállított még érdekes selyemfényű nyomtatott bőröket is. Eitner Zsigmond, Sümeg. (Millenniumi nagy érem.) Különféle bőrnemeket, ványolt csizmaszárakat állított ki. Első magyar finombőrgyár, Freund S., Pozsony. (Millenniumi nagy érem.) Horn Adolf, Esztergom. (Kiállítási érem.) Tebénbőrt, szép vikszes hasított bőrt készit. Horn I. L., Nagy-Bittse. (Kiállítási érem.) Tehénbőrt készit.

Next

/
Thumbnails
Contents