Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Kőszénbányászat - Kőszénbányászatunk mívelése és gazdasági viszonyai millennáris kiállitásunk évében

57

IV. Nagybányai bányakapitánysági kerület. A magyar királyi földtani intézet szén- és petroleumgyűjteményében mint szénlelőhely egyedül Brebeny- falu Szolnok-Dobokamegyében volt képviselve. Petroleum e kerületben Szacsalon Máramarosmegyében, Szamos-Udvarhelyben, Zsibó és Felső-Dernán Szilágymegyében és Hagymádfaluban Biharmegyében találtatott.

Végre gróf Zselénszki gazdasági kiállításában is találunk szenet Szalánk- ról Ugocsamegyében, továbbá gróf Batthyány József pavilonjában Élesd- ről Biharmegyében.

V. Az oraviczai bányakapitánysági kerületből a földtani intézet gyűjteményében a következő szénlelőhelyek voltak képviselve : Mehádia, Krassó-SzörényA salgó-tarjáni kőszénbánya részv. társaság paviilonja.

megye ; Stajerlak, Krassó-Szörény ; továbbá Domán, Székül, Anina, Pregrada, Ó-Sopot, Verciorova és Bozovies községek, valamennyi Krassó-Szörénymegyében.

Külön képviselve a következő társulatok voltak :

Szabadalmazott osztrák-magyar államvasut-társaság. Saját pavilonjában igen tanulságosan a társulati magyar bányákat, hutákat és uradalmakat mutatta be. Szakunkat illetőleg két kőszénbányaterület kötötte le figyelmünket, úgymint a resiczai és az aninai, melynek elsejéhez tartozik :

1. a szekuli kőszénbánya, Székül község határában, Krassó-Szörényben. Közvetetlen az államvasut-társaság tulajdonát képező szekul-resicza-német- bogsáni bányavasut mellett, a magyar kir. államvasutak Német-Bogsán állomásától 32*6 kilométer távol fekszik.