Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Kőszénbányászat - Kőszénbányászatunk mívelése és gazdasági viszonyai millennáris kiállitásunk évében
52 A pécsi nyers szenet, sajtolt és pirszenet külföldön, Ausztriában, Szerbiában, Rumániában és Bulgáriában is kedvelik és sokan használják ; tengeren (Fiume, Triest, Póla) való felhasználását pedig a még igen magas vasúti szállítási díjak korlátolják. Legújabb időben a magyar vasgyárak is a pécsi szenet mindjobban méltányolják és igy remélhető, hogy ezen fiatal iparág nagyobbszerü lendületnek fog indulni. A társaság foglalkoztat jelenleg 3149 szakmunkást, 366 napszámost; a társládai vagyon 438.166 frt ; fentart templomokat, iskolákat, kórházakat, élelmi raktárakat és 289 társulati lakóházat 1300 lakással, 4 vendéglőt, könyvtárt és fürdőket stb. ; van 2655 lóerejü különféle munkagépe gőz és villamerőre és termel évente 5,500.000 q. kőszenet, 300.575 q. sajtolt szenet és 102.500 q. pirszenet. E bányák kiállítása mutatja, hogy a dunagőzhajózási társulat kőszénbányáival nemcsak a hazai vállalatok között méltó helyet foglal el, hanem még a külföldi efféle vállalatokkal is bátran kiállja a versenyt. Egy igen gazdag földtani gyűjtemény illusztrálta a bányavidék földtani viszonyait; az 1 : 100 méretben kiállított szelvények előtüntették a települési viszonyokat, kiegészitve grafikonokkal és fotográfiákkal. Tanulságos minták bemutatták a telep technikai berendezéseit, melyek közül különösen kiemelendők egy szeleltető gép és egy szénosztályozó gép csinos modelljei, és a kiállítási fülke közepén felállított teljesen felszerelt aknatorok a szállitókassal együtt. II. A beszterczebányai bányakapitánysági kerület területéről a magyar kir. földtani intézet ásványgyüjteményében képviselve voltak : Salgó-Tarján Nógrádmegye, Fenyő-Kosztolány Barsmegye, Herencsány Nógrádmegye, Ustja Árvamegye. Külön pavillonban és a bányászati és kohászati csarnokban a kiállításban résztvettek : 1. A rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaság, mely Salgótarján mezőváros határában Nógrádmegyében szénbányászatot üz. A széntelep 1*5—2*5 méter vastag és a feltárt szénmennyiség 800.000 m3. A telep fedője agyagos homokkövek, fekvője fekete agyagos pala, erre következik homokos tályag és végre homokkő. Az utolsó öt évi széntermelés átlaga 837.486 métermázsa. A szén közvetetlenül a bányából szállittatik a salgótarjáni aczélgyárba, osztályozás- vagy mosásnak alávetve nincsen. Magánosoknak szén nem adatik el és igy a fogyasztási piacz a társulat tulajdonát képező salgótarjáni aczélgyárra szorítkozik. A kőszéntelep Szilár dy Ödön és Koch volt tulajdonosoktól örök áron vásároltatott, 1869-ben lett megnyitva és azóta folyton a salgótarjáni vasfinomitó társulat, illetve 188K évtől ennek jogutóda a rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaság által míveltetik. A vegyi elemzés eredménye, bányanedves szénre számítva : HaO C H ' S O 4- N Hamu Caloria 15*662 46‘25 3'045 0'686 19‘417 14‘94 392t>
