Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
516 műszaki osztályának Igazgatósági épülete, Vízépítési és Közoktatásügyi pavillonjai. Ide sorolhatók még a Ménesbirtokok kastélyszerü épülete, tervezője a kereskedelmi minisztérium műszaki osztálya és a Sajtó pavillon, tervezője Kármán és JJllmann. Főleg dekorativ jellegüknél fogva pedig felemlítjük a Magyar szesztermelők Fellner Sándor terve után készült pavillonját ; az emlékkönyv Arany- pavillonját Korb és Giergltöl és az Apolló kőolajfinomitó-részvénytársaságnak Ray R.-től származó eredeti pavillonját. Magától értetődő dolog, hogy a vendéglő-, kávéházi és pezsgőcsarnokok- között is akadt sok figyelemreméltó alkotás, melyek részint a már említett, részint más építőművészeinktől származtak. Ezek a következők : a kiállítás műszaki osztálya, Ray R., Alpár J., Kármán és Ullmann, Quittner Zs., Korb és Giergl, Czigler Gy., Zobel L., Pfann és Gaal, Hubert J., Ruppert V., Jaumann B., Czigler Gy., Schömer F., Berger J., Szybilla Gy., Broghammer Sz., és vállalkozó czégeink közül : Neuschloss K. és fia, Neu schloss Ö. és M. Két pavillont szemlénk végére hagytunk : a kereskedelem-, pénz- és hitelügyi pavillont és a Házi ipar és műkedvelők kiállítását magában foglaló épületet. Mindkettő érdekes volt, de architektúrájúk miatt külön csoportba tartoznak. Ugyanis mind a kettőnek megalkotásánál tervezőik régi, építészeti motívumokat használtak fel. Az elsőt Quittner Zs. tervezte, a ki felsővidéki városainkban (Eperjes, Lőcse, Késmárk) fenmaradt sajátos magyar reneszánsz, múlt századi és újabb hozzáépítésekkel alkotta össze a mind a négy oldalon más jellegű épületet. A kedves motívumok igy is vonzanak, bár az egész összeállítás az eredeti mintákat jellemző frisseséget nélkülözi. A másik épületnek konczipiálása, a mely Hubert Józseftől ered, egyszerűbb. Mintája a pozsonyi városháza volt ; csakhogy az építészeti részleteiben változatos torony- és homlokzatnak nálunk tükörképe volt utánozva ; a körút felé eső homlokzatán pedig a tervező a pozsonyi városház udvarának balszárnyán levő árkádokat alkalmazta. Ha ez összeállítás nem is járt nagy nehézséggel, az ódonságában figyelmünket felkeltő utánzatot mégis szívesen vettük. E két példának hisztorikus háttere már most átvezet bennünket ezredéves kiállításunk egy minden tekintetben kimagasló alkotására a történelmi csoportra. Múltúnk megmaradt emlékeiben nyilvánuló kulturális életének történeti sorrendben való bemutatása : ez volt a történeti csoportnak czélja és feladata. Mikor minden készen volt, más környezet, más épület, a melyre kezdetben gondoltak, szinte elképzelhetlennek látszott. Bizonyos, hogy a romantikus multat a jelennel valamely modern épületben távolról sem lehetett volna oly jól összeegyeztetni, mint a hogy az igy sikerült ; azért Czobor Béla dr.-nak, a történeti építkezéseknél a történeti fejlődés érvényre juttatásának szerencsés gondolatáért köszönettel tartozunk. így a mint az építkezéseknek több részből álló festői csoportja előttünk állt, varázsával felejthetetlen hatást gyakorolt reánk. Történet és művészet szólt minden egyes részből hozzánk; az összeállítás művészete pedig az alkotó művész iránti érdeklődésünket kelti fel. Méltánytalan lenne, ha e helyütt Alpár Ignácz építőművésznek elismerésünket külön le nem rónánk.
