Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
500 Rainer Károly szegedi asztalosmester tett, ki tárgyaival ismét magára vonta az érdeklődők figyelmét, bebizonyítva, hogy munkái méltón sorozhatok fővárosi asztalosmestereink készítményei mellé. Gampel János kúnfélegyházai és Heínsz Vilmos cservenkai asztalos- mester kiállított egy-egy ablaka szintén a készítő gondossága és alapos szakismeretéről tesz tanúságot. Komáromi János kolozsvári asztalosmester jó munkájú kaput állított ki. Ide kell sorolnom a kiállított görredőnyoket is, habár ezen válfaja az asztalosiparnak majdnem mint külön iparág fejlődik. Az eredeti görredőnyök Eszlingenből jöttek hazánkba és igen sok esetben még most is e tekintetben a külföldnek vagyunk adófizetői és pedig csakis azért, mert hazai gyárainknak nem mindig áll vagy állott rendelkezésére azon megbízható jó faanyag, mely e munkanemnél a kiváló eredménynek alapfeltételei. Jusztus Sándor és Magaziner és Weinberger czégek sikerrel küzdenek a külföldi verseny ellen, és ha készítményeikben a pontosságot és a kiváló jó anyagokat használják fel, bizonyára rövid idő múlva teljesen feleslegessé fogják tenni a külföldi behozatalt. Az épületlakatos-ipar hazánkban szintén csakis az utolsó két évtizedben vett nag\robb lendületet, akkor midőn az addig átalán elterjedt öntvények hetyébe a kovácsolt vas alkalmazása lépett ; e téren is buzdító kezdeményező volt modern épitészetünek nagy mestere, Ybl Miklós, a ki legelőször nagyobb mérvben alkalmazta munkálatainál a vert vasból készült rácsokat és terveinek végrehajtására főleg Jungfer Gyula törekvő lakatosmestert szemelte ki, a ki rendkívüli szorgalommal és szakértelemmel valósította meg előbb a tervező eszméjét, később mindinkább fejlesztve, úgyszólván iskolát alapított. Munkálatai mindig jobbak lettek azáltal, hogy régi példákat utánozva, mintegy elleste azok szépségeit és a dologi foganatosítás módját is. Ezen folytonos fejlődés egyes lépéseit látjuk az épületlakatos-munkák gondos szemlélésénél, különösen ha összehasonlítjuk a kezdetben átalánosan alkalmazott lemez-domborítást és a mostan már oly szép példákban található tömören készült kovácsolt tárgyakat. Jungfer példája követőkre talált és ma már, habár a vezető szerep az ő kezében maradt, egész gárdája törekvő iparosainknak működik ily irányban, úgy a székes főváros mint a vidéki városokban is. Legkiválóbb iparosaink e téren Árkay Sándor, kinek nagy, jól fölszerelt műhelye minden tekintetben versenyképes ; ugyancsak ily felszereléssel biró műhelylyel bírnak Berkes Kálmán, Alpár Ede, Páder Nándor, a Swadlo Ferencz-féle gyár, Pick Ede és több mások, a kik a lakatosipar terén méltó helyet foglalnak el. A vidéki lakatosmesterek többnyire takaréktűzhelyeket állítottak ki. A kiállítók közül nagyobb munkásságról tett tanúságot a nagyenyedi épületlakatos- árugyár részvénytársaság kiállítása. Külön kell felemlítenem Y ágó Ignáczot, a ki egyik legszakképzettebb lakatosmesterünk ; bár ösmeri, kultiválja a mesterség minden ágait, de külö-
