Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Kőszénbányászat - Kőszénbányászatunk mívelése és gazdasági viszonyai millennáris kiállitásunk évében
50 1869. évben több budapesti nagykereskedő czégből társaság alakult a kőszénbányajog megszerzése és a kőszénterület okszerű feltárására. 1872-ben a bányát a bécsi Unionbank szerzé meg, mely a szárnyvonalat Ajkáról a Csingervölgybe létesítette s munkásházakat épített; e bányabirtokot azonban már a következő évben a jelenlegi birtokosra a »Kohlenindustrie- Verein« társaságra ruházta át. A szén 1891-ben a budapesti m. kir. technológiai muzeum által ki lett próbálva, s ekkor egy kilogram szén 4's kgr. vizet pároltatott el. E társulat csupán egy bányatérképpel volt képviselve. A szápára szénelőfordulást Veszprém megy ében bemutatta Knoblauch Richárd egynéhány kőszénmintával. Az első cs. kir. szab. dnnagőzhajózási társaság bányaigazgatósága, Pécs, Bárányamegyében. E társaság, mely 1830-ben alakult, 1852-ben már 70 gőzhajóval birt és az osztrák-magyar monarchia legnagyobb szénfogyasztója volt, úgy hogy folyton növekvő szénszükségletének állandó fedezéséről kellett gondoskodnia. Megszerezte Pécs város határában a mai bányatelepen magánosoktól az első szénbirtokot 1853-ban; a városi szénterületet 1867-ben, a pécsi székes- egyházi uradalom szabolcsi szénbányáit bérelte 1868-ban és megvette a nagy- kiterjedésű városi bányákat. 1894-ben a somogyi és szabolcsi bányák is a társulat birtokába kerültek; 1892-ben a Koch-féle bányát vette meg és végre 1895-ben a Victoria-társulatnak pécsi és várallyai bányáit, mi által a társaság pécsvidéki bányabirtok kikerekitése teljesen befejeződött és 1895. év végén 16,259.378 négyszögmétert tett ki, melyhez még 8,244.458 m2 bérelt bányatelkek csatolandók. A bányákhoz tartozó földbirtok pedig 1895 végével 617 katasztrális hold volt. A szénfekveteket tartalmazó hegység átlag 800 méter vastag és a főcsapás irányában, tehát délnyugottól északkelet felé való hossza körülbelül 15 kilométer. Főképen az agyagpala és homokkő, azután alárendelten márgarétegek és agyagvaskőlencsék váltakozó településsel alkotják a széntelepeket tartalmazó hegységet és délnyugoton az agyagpala helyenkinh70°/o-kal válik uralkodóvá, mig Vasason a homokkő van túlsúlyban. A produktiv kőszénképződményben különböző közökben száznál több széntelep létezik, mely közül 25—30, 0's—l’s, de gyakran 4—10 méternyi vastagságban mutatkozván, fejtésre méltó. A széntelepülés főcsapása délnyugot-északkeleti irányú 30—40 foknyi délkeleti dőléssel. A pécsi liaszkorszak leggazdagabb széntelepülése a 11. és 12. számú telep szintjében létezik, mely megközelítőleg a szénképződmény közepével esik össze. A pécsi kőszénbányák aknák által művelteinek, szállításra jelenleg 12 akna szolgál és ezekben összesen 736 lóerejü szállítógép működik. Ez aknák közül öt a pécsi, három a szabolcsi, három a vasasi és egy a várallyai kerületben fekszik. Szellőztetés czéljából a három bányakerületben jelenleg nyolcz Pelzer- és Quibel-rendszerü ventillátor működik 370 lóerejü hajtógéppel és az általuk
