Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók

480 folyóvá lesz, mely állapotában szabályozó szelepen át az elpárologtatóba (úgynevezett generátorba) kerül. A berendezésnek e harmadik főrészéből, mely a tulajdonképeni fagyasztó vagy hűtőberendezéssel kapcsolatos, a már most gáznemü ammoniakot a kompresszor elszívja s újból összenyomja, hogy ugyanazt a folytonosan ismétlődő körutat folytassa. A szabályozó szelepen túl, a nyomás csökkenése folytán a folyós ammóniák a generátor csöveiben oly rohamosan lesz gázneművé, hogy ezek — 20°-ra lehűlnek és az őket körülfoglaló sós vizet— 10°-ra lehűtik. A generátorcsöveket sós vízzel foglalják körül, hogy a keletkezett hideget az ily csekély hőmérséklet mellett meg nem fagyó folyadék közvetítésével hasznosíthassák. A használt sós viz állandóan igen csekély hőmérsékleten tartható, miután a kompresszor folytonosan műkö­dik. E csekély hőmérsékletű sós viz jégkészitő gépek, hűtőgépek, vagy pedig léghűtő-berendezések üzemére hasznosítható. Jéggyártásra oly módon hasznosíthatjuk a hideg sósvizet, hogy a páro­logtató (generátor) sós vizébe tiszta vízzel megtöltött fagyasztó-szekrényeket függesztünk. A Röck-gyár naponkénti 60 q. kristályjégnek előállítására való ilyen jég­gyártó berendezést állított ki. Kompresszora a Rider-féle vezérművü gőzgép főtengelyével volt kapcsolva ; a padló alatt elhelyezett 5*e m. hosszú. 2*5 m. széles és 2 m. magas generátoredénynek felső részében 200 db. fagyasztó- szekrény függött. E czinklemezből készült szekrények mindegyikébe 12'5 kg. viz fért, mely a kompresszornak 10 órai működése után fagyott meg teljesen, úgy hogy 10 óránkint 200 X 12*5 = 2500 kg. jég készült, a mi 24 órán- kint 60 q-nak felel meg. A fagyasztó-szekrényeket forgatós készülék folyto­nosan rázogatta, hogy a vízben lévő levegőnek minél nagyobb része kisza­baduljon és ennek folytán kristályos, átlátszó jég keletkezzék. Ha a viz megfagyása közben teljesen nyugvásban van, a levegő nem szabadul ki, minek folytán át nem látszó u. n. műjég keletkezik, mely különben a kristá­lyossal teljesen egyenlő értékű. A ' gépcsarnokban kiállított legkisebb méretű jéggyártó-és hűtőgép, mely­nek kompresszorát a Ganz és Társa részvénytársulatnak egy elektromótora szíj utján hajtotta, mint hűtőgép volt bemutatva. Ez alkalmazásánál a »refri- gátornak« nevezett párologtatóból a csekély hőmérsékletűre lehűtött sósvizet czentrifugális szivattyú hosszú csővezetékbe szorítja, mely a hűtendő helyiség felső részében van elrendezve. Itt az utóbbi melegének egy részét magába veszi s ezután visszakerül a refrigátorba, hogy abban megint lehűttessék és azután körútját tovább folytassa. A hideg sósviznek a hűtőcsövekben való folytonos keringése közben a levegőben tartalmazott vizpárák lecsapódnak a csövekre s ezeken hóvá, jéggé fagynak, miáltal az illető helyiségnek levegőjét hatá­sosan hűtik. A kiállításon bemutatott hűtőgépet a kiállítási gépészfőmérnök 6 X o1/* m. alapterületű és 5‘/2 m. magas irodájának hűtésére használták, melynek meny- nyezete alatt a körülbelül 100 m. hosszú hűtő csővezeték kigyószerüen volt elhelyezve. Szikviz készítésére való gépeket és házi használatra való szikviz készülé-

Next

/
Thumbnails
Contents