Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
473 gépgyár-részvénytársaság és a Worthington szivattyugép részvénytársaság emelendő ki. A Schlick-féle társaság czentrifugális szivattyúiból egész sorozatot és egy nagyméretű ily szivattyút, gőzgéppel közvetetlenül kapcsolva állított ki. Ez utóbb említett, 2u m. átmérőjű szárnyaskerekü szivattyú hosszában és keresztirányban felezett burkolattal készült és perczenkénti 100 fordulat mellett másodperczenkint 1 ‘4 m3. vizet 3*75 m. magasságra szállíthat. A vele közvetetlenül kapcsolt egyszerű, de igen szilárd szerkezetű kondenzátoros kompaund gőzgép kis hengere 330, nagy hengere 540 mm. átmérőjű és 600 mm. löket- hosszuságu volt. E gépkészlet minden tekintetben azon típus szerint készült, mely a magyarországi ármentesitő-társaságok kívánalmainak teljesen megfelelve, nálunk már sok helyen látható. A Worthington szivattyugép-részvénytársaság érdekes szerkezetű triplex bányaszivattyut állított ki, melyet a Worthington-rendszernek megfelelően két egymásmellé helyezett, közvetetlenül ható és egymással úgy összekötött szivattyugép képezi, hogy a két ikergép egymás vezérművét kölcsönösen működteti. Ez ikergépek mindegyike közös középvonalban, vízszintesen elhelyezett kisnyomású, közepes nyomású és nagynyomású gőzhengerből és ezekkel közvetetlenül kapcsolt kettős működésű szivattyúból áll. A kondenzátor a gőzhengerek mögött van elhelyezve ; két kettős működésű szivattyújának dugattyúi a gőzgépek dugattyúival közvetetlenül kapcsolatosak. Mindegyik gőzgépnek gőzhengerei Worthington C. C. szabadalma szerint tandemszerüen úgy vannak egy sorban elrendezve, hogy a leghátul lévő kisnyomású hengernek dugattyúját a másik két hengertől jobbra-balra lévő két rúd köti össze a főkeresztfejjel, ezenfelül pedig a kisnyomású henger dugattyúja a gép középvonalában elhelyezett dugattyurúd által a középnyomású henger dugattyújával is kapcsolva van. A nagynyomású hengernek egyoldalú dugattyurúdja a főkeresztfejjel közvetetlenül kapcsolatos, mig a másik két henger munkáját az oldalos rudak együttesen viszik át a keresztfejre. Ez elrendezés folytán mindegyik gőzdugattyut a hengerek kapcsolásának szétbontása nélkül ki lehet venni. A gőzhengerek közül csak a kisnyomású van fűtő gőzköpenynyel ellátva. Az egyes hengerek közötti gőztartókul az illető gőzvezető csövek szolgálnak. A gőznek megfelelő elosztását hengeralaku kagylós tolattyuk végzik, melyeket a gőzgépek és szivattyúk között vezetékben járó keresztfej két harántirányu tengely utján mozgatja, még pedig a Worthington-rendszernek megfelelően úgy, hogy a két ikergép egyike a másiknak vezérművével kapcsolatos és viszont. Mindegyik gépnek expanziós tolattyuit, a milyenekkel csak a nagynyomású henger van felszerelve, mindegyik gép maga működteti. A gépnek egyenletes járására szükséges meddő járást a vezérmű főforgatóján alkalmazott kulissza adja meg. Megemlítendő az is, hogy a tolattyuk orsóit nem közönséges tömitő szelenczék, hanem kúpos súrlódó fölületek törniük. Ez a gép, mely 1/s—1/io expanzióval dolgozik, nincs felszerelve olyan viznyomásu erőkiegyenlitővel, mint például a káposztásmegyeri nagy Wor-
