Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
466 a szitán átesett dercze zsákokba, vagy a körülmények szerint szállító csiga utján további feldolgozásának helyére kerül. A széláram erőssége mindegyik osztályban külön tolattyúval szabályozható ; ha a tolattyút a tisztítandó dercze minőségének megfelelően beállították, e gép további felügyeletet nem is igénye!. A selyemszitát alatta alkalmazott végnélküli lánczra foglalt kefe tartja tisztán. A szita oly meredeken van elhelyezve, hogy a dercze rajta csak vékonyréteget képezhet, minek folytán a széláram igen hatásos ; ezért az igy ny-ert derczét nem is kell újból megtisztítani. A szitáról lekerülő termény-t megint a síkszitára szállítják, a honnan azután a derczetisztitó gépnek durvább szitáju osztályába jut. Hasonló gépektől ez a derczetisztitó gép főleg azáltal különbözik igen előnyösen, hogy a tisztítandó derczére ismételten hat a széláram, miáltal több tiszta derczét és kevesebb csekély értékű felemást kapunk, mint más ilyféle gépeknél. A Vulkán gépgyár részvénytársaság, ezelőtt Gutjahr és Müller, Reinhard Fernem Sc Comp. Budapesten a malomipari gépek terén szintén méltán igen jó hírnévnek örvend. Az előbbi Gutjahr és Müller ezég, mely 1884-től kezdve foglalkozott e speczialitással, eleinte ugyan inkább csak egyes malomipari gépeket készített és kisebb malmokat rendezett be, az 1893. évben részvény-társasággá történt átalakulása óta azonban gyártásának ezt az ágát is sikeresen fejlesztette és ennek eredményeként a kiállításon több érdekes és czélszerü újítással is szerepelt. Gyártmányai készítés tekintetében is elsőrendüek, a mi szintén hozzájárul ahhoz, hogy e nemű gépei nemcsak Magyarországon, hanem a külföldön, sőt tengerentúli országokban is jó keresletnek örvendenek. A »Vulkán« kombinált koptató- és tisztítógéptől eltekintve, mely- már átalánosan ismert szerkezetű és más gyártmányú ily- gépekhez nagyon hasonló, különösen a Gutjahr-Miiller-Sóder szabadalmu lengő szitálógép, a Schnetzer szabadalmu dara- és derczetisztitó gép, a Higginbottom szabadalmu »Victoria« dara- és derczetisztitó gép, valamint a Fredenlingen szabadalmu zsákoló gép említendő meg. A kiállított Gutjahr-Miiller-Soder-féle lengő szitálógépet mindennemű darának és derezének, valamint lisztnek osztályozására használják, tehát ugyanazon munkákra, melyekre a már ismertetett síkszitáló gépek is szolgálnak, a melyektől azonban szerkezetileg lényegesen különbözik. Ezt a lengő szitáló gépet ugyanis egymás fölé helyezett szitáló gy-űrűk egész] sorozata képezi, melyeket középen alkalmazott függőleges tengely forgató útján ide-oda lengeti. A szitagyűrűk elrendezése függőleges keresztmetszetben zeg-zugos ; egyr részük csak kevéssé, más részük pedig jóval erősebben lejt a tengely felé. A felső, kevéssé befelé lejtő szitáló gyűrűnek belső szélére bocsátott őrlemény a röpítő erő hatása folytán kifelé halad ; ez irányú mozgásának sebességét a szitának befelé való lejtése annyira csökkenti, hogy- az osztályozás eléggé egyenletes
