Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Kőszénbányászat - Kőszénbányászatunk mívelése és gazdasági viszonyai millennáris kiállitásunk évében
46 mástól 2*5 kilométer távol fekszik. A széntelep 12 méter vastag, fedője szürkésbarna agyag Cerithiumhéjakkal, fekvője pedig édesvízi mész. A kitűnő berendezésű akna 162 méter mély és a feltárásra előirányzott szénmennyiség köbméterekben 2,083.000. A doroghi szénnek gőzfejtési képessége a fűtési berendezéshez képest 5—57/io liter egy kgr. szén után. 2. Samu-tárna. Annavölgyön, Sárisáp község határában, Esztergom- megyében, az Annavölgy-sárisápi vasúti állomástól l's km. távol. Négy fejtésre méltó széntelep míveltetik, melyek vastagsága a következő : a) a felső (fedő) telep 1'5—2'o m., b) a második telep 0*5 — 1’« m., c) a középső telep 2*o—4*5 m., d) az alsó (fekvő) telep 2*o—2's m. A széntelepek között levő meddő rétegek vastagsága 2—5 méter között váltakozik. A feltárt szénmennyiség 65.000 kbm. Az utolsó öt évi széntermelés átlaga 401.500 q; a szén a palától kézzel választatik. 3. Szászvári bőszénbánya. Szászvár-Máza vasúti állomástól 5.3 km. távol Baranyamegyében. Hét széntelep képezi a mívelés tárgyát 0‘8—5'o m. vastagságban. A széntelepülés fedője és fekvője váltakozva szénpala és homokkő. A bánya mívelése két, egyenkint 200 méter mély akna által történik. Az utolsó öt évi széntermelés átlaga 350.000 q. A szén közvetetlen a bányából kerül eladásra, a mennyiben osztályozások nagyon ritkán történnek, mosásnak a szén pedig egyátalán nem lesz alávetve. A szászvári szénbánya keletkezése röviden a következőkben foglalható össze. Mintegy száz év előtt egyes ide telepedett német bányászok a vidék kovácsai számára ástak szenet a kibúvásokon. A negyvenes években Misbach és Dräsche, a későbbi tulajdonos elődje megkezdte a rendes bányaüzemet és a Szentháromság-aknát mélyesztette le. Draschetől a kőszénbánya és téglagyár-társulat vette át e bányát, melynek üzeme és termelése azonban csak akkor gyarapodott a nyolczvanas években, mikor a m. kir. államvasut e szenet üzemében felhasználni kezdte. A m. kir. államvasutak mozdonyain számtalan kísérletet tettek ; ezeknek legjobb eredménye az volt, hogy eg}^ kilogram szén kilogram vizet párologtatott el, holott befalazott kazánoknál az elgőzölgési képesség 71/s literre is emelkedett. Kokszolási kísérletek nem tétettek ; egy gázgyártási kísérlet Zágrábban eredménytelen maradt. A társulat dorogi és annavölgyi bányáiban harmadkori, a szászváriban pedig liaszkorbeli szenet fejtenek ; a társulat évi összes széntermelése 2,000.000 q. E bányák igen gondosan voltak kiállítva és aránylag kis területen átnéze- tesen rendezve, földtani gyűjteményeket, térképeket (1 : 1000) és szénmintákat láttunk. Rendkívül érdekesen voltak a dorogi és szászvári szénbányák mintái oly módon kiállítva, hogy a bányák egyes szintjei üvegtáblára festve és egymás fölé rakva, a széntelepülés természethű képét adták. A Trifaili kőszén bányatársulat. Szintén Esztergommegyében nyitott
