Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
457 lényegesen csökkentik. Ezzel szemben a két sima hengerrel felszerelt hengerszék, minthogy őrlőfelületei simák és az őrlendő anyag csak rövid utat tesz meg közöttük, a könnyen szétmorzsolható darákat és derczéket jól megőrli, a szivósabb korparészeket pedig szétlapitja, minek folytán megfelelő osztályozó gépekkel a lisztes részektől könnyen elkülöníthetők. E körülmény folytán a hengerszékek által nyert őrlemény minősége annyira javult, hogy a daráláshoz (a gabona első őrlésére) is csakhamar hengerszékeket kezdtek alkalmazni. Minthogy a korpa a darától könnyebben különíthető el, mint a már apróbbra őrlött termékektől, természetszerűleg arra kell törekedni, hogy a darálás által minél több darát és csak kevés derczét és lisztet nyerjünk. Ez annyival is inkább fontos, mert a korparészektől majdnem teljesen ment darákból, kivált akkor, ha sima hengerekkel őröljük meg, a legtisztább és ezért legértékesebb lisztet kapjuk. Ennek folytán a feldolgozott nyersanyagból annál több tiszta, értékes lisztet nyerünk, minél több darát sikerül előállítani. Ezért a daráláshoz nem is sima, hanem rovátkolt hengereket használnak, melyek a gabonaszemeket mintegy szétmetszik, a mi kövek között való szét- morzsolásuknál sokkal előnyösebb, mert igy sokkal több dara és liszt lesz a darálás eredménye. Ennek folytán a darálásra is kövek helyett ma már majdnem kizárólag hengereket használnak. Azon nagy sikerek, melyeket a hengerszéknek a műmalmokban való átalános használata által elértek, a Ganz czéget arra indították, hogy a hengerszéket a parasztőrlésre is alkalmassá tegye. E törekvései is oly sikeresek voltak, hogy ma már számos simán őrlő (u. n. paraszt-) malomban is kőjáratok helyett hengerszékeket használnak az őrlésre, miáltal csekélyebb munkafogyasztás mellett lényegesen jobb minőségű lisztet kapnak. A Ganz czég hengerszékeit tehát első sorban a műmalmok használták, még pedig sima hengerekkel az u. n. felbontáshoz, rovátkolt hengerekkel a darálásra és végül, szintén sima hengerekkel, de nagy nyomás alkalmazása mellett a kiőrléshez ; 1879 óta a hengerszékeket a sima őrlésre is a legjobb sikerrel használják. A rovátkolt hengerek, kivált a kéregöntésü hengereknek rézsútos rovát- kolása óta, a melyet a Ganz czég 1875/76-ban kezdte meg, a hengerszékek az egész világ összes műmalmaiból teljesen kiszorították a malomköveket. Csak a rézsútos rovátkolás eredményezte a gabonaszemeknek oly széthasi- tását, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű dara volt nyerhető, mig a kezdetben alkalmazott tengelyirányú rovátkák könnyen egymásba kapaszkodván, egyrészt a henger fölületeit aránylag rövid idő alatt menrontották, másrészt pedig egyenetlen őrleményt szolgáltattak. Ezzel szemben a hengerek rézsútos rovátkái nem kapaszkodhatnak egymásba s mintegy olló módjára, tehát okszerűbben végzik a szemek szétmetszését. A kívánatos valóságos metszés elérésére az együtt működő hengerek kerületi sebességének természetszerűleg egymástól különböznie kell. Az eziránt végzett beható kísérletek azt mutatták, hogy a darálásra legczélszerübb, ha az egyik hengernek kerületi sebessége 272-szer akkora, mint a másiké. A sima őrlésre használt daráló hengereknél, a kívánatos nagyobb munkavégzés elérése
