Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
440 irányában eltolható ; eltolatása szerint a rugókkal kapcsolt emeltyűk a kúpos hüvely kisebb vagy nagyobb átmérőjű részére támaszkodnak, miáltal helyzetük úgy megváltozik, hog}' a rugókat kevésbbé, illetve többé megfeszítik. A rugók megfeszítésének változásával a gép perczenkénti fordulatszáma megfelelően változik. Az illető tandemgépek mind kondenzátorral voltak kapcsolva ; az egyik, körülbelül 200 lóerős gépnek kis hengere 280 mm., nagy hengere 420 mm. és lökethossza 360 mm., perczenkénti fordulatszáma pedig 250 volt ; a másik két egyenlő, egyenként körülbelül 100 lóerős gépen a kis henger 240, a nagy henger 360 mm. átmérőjű, a lökethosszuság pedig 300 mm. volt; ezek is perczenkénti 250 fordulattal dolgoztak. Kogler és Roszner budapesti gépgyára, melynek gőzgépei már régóta jó hírnévnek örvendenek, körülbelül 250 lóerős háromhengerü, 200—250 perczenkénti fordulattal járó, függőleges elrendezésű kondenzátoros gőzgépet állított ki. E gépnek 255, illetve 400, illetve 640 mm. átmérőjű és 360 mm. löket- hosszuságu három hengere közül a két nagyobb egy darabból készült, a nagynyomású henger pedig a kisnyomásúhoz volt srófolva. Ez egy sorban elhelyezett három hengert egyrészt a kisnyomású henger utján öntött vasállvány tartotta, mely kondenzátorul és a kisnyomású henger keresztfej-vezetékéül is szolgált, másrészt pedig öt kovácsoltvas oszlop, metyek egyike szintén a kisnyomású hengert, másik két párja pedig a nagjr, illetve közepes nyomású hengert támasztotta alá. Ez utóbbi oszlopok az illető hengerek keresztfej-vezetékeit is tartották. A kétkönyökös és egyforgatós főtengety a gép alzatával egybeöntött két csapágyba volt helyezve ; a forgató a nagynyomású hengerhez tartozott. A kisnyomású henger két exczenterével felszerelt tengelyrész, mely két külön csapágyban járt, a főtengelylvel forgató utján volt kapcsolva. A kisnyomású henger tolattyuszekrénye baloldalt, a közepes nyomású jobboldalt a hengerek középsikjában, a kisnyomású hengeré pedig ennek hátulsó oldalán volt alkalmazva. A nagynyomású henger Rider-féle vezérművel, a közepes és kisnyomású henger pedig síklapu Trick-féle tolattyuval volt felszerelve. A nagy és közepes nyomású hengerek tolattyuit a főtengelyre, illetve az evvel kapcsolt toldaléktengelyre szerelt exczenterek mozgatták, a kisnyomású hengernek tolattyuját pedig a légszivattyú dugattyújának működtetésére is szolgáló tengelyre szerelt emeltyű járatta. A gép járásának szabályozására való, szíj által hajtott Pröll-féle rugós regulátor a nagynyomású henger mögött volt alkalmazva s a Rider-féle expanziós tolattyut emeltyű és kúpos fogasívek útján állitgatta. A vízszintes elrendezésű, 350 mm. átmérőjű és 200 mm. löketű légszivattyú a gép öntöttvas állványának alsó részében volt elhelyezve. Dugattyújának mozgatására a már említett, az állvány hátulsó oldalára szerelt tengely szolgált, melyet a nagynyomású henger forgatójával kapcsolt hajtórúd ide-oda mozgatott. Ez a tengely két emeltyű és két hajtórúd utján a légszivattyú dugattyúját járatta. Olyan vízszintes elrendezésű gőzgépeket, a milyeneket rendszerint gyárak
