Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Kőszénbányászat - Kőszénbányászatunk mívelése és gazdasági viszonyai millennáris kiállitásunk évében
44 A munkások száma 1885-ben 704 volt, 1894-ben pedig 1715. A munkások javára 1894. évben 8 társláda és egy betegpénztár működött* összesen 97.073 forint vagyonnal. A széntermelést illetőleg ez 1885-ben 62.106 q. lignit 21.270 frt értékben és 63.504 q. barnaszén 22.026 frttal, összesen 125.610 q. ásványszén, 45.297 frt értékkel, mig 1894-ben 133.439 q. volt a lignittermelés 30.466 frt értékben és 856.168 q. barnaszén 349.655 frt, összesen 989.607 q. ásványszén 380.121 frt értékben; a termelés tehát 9 év alatt majdnem 8-szor annyit tesz ki. Boszniában és a Herczegovinában a megszállás idején nem volt tulajdon- képeni bányaművelés, de nyomban ez után a közös kormány figyelmét a bosnyák bányaiparnak uj életrekeltésére fordította; már 1879-ben elkészítette az ország geológiai felvételét a bécsi országos földtani intézettel, nagyszámú kutatásokat rendelt el és megvizsgáltatván az ország széntartalmu területeit is, lefoglalták a zenicza-szerajevoi harmadkori medenczét a bosnyák-herczegovinai országos kincstár számára, mely azután 1880-ban 15 évre a bécsi szénipar- társulatnak kihasználás végett lett átengedve. Ugyancsak ebben az évben javaslatot dolgoztak ki a bosnyák-herczegovinai bányamívelés szervezéséről,; es egy másik javaslatot a bosnyák bánya- törvényről. 1881-ben megalakult a Bosznia bányatársulat, 1882-ben behozták a bányatörvényt, melynek következtében egyéb bányavállalatok mellett az országos kincstár a kőszénbányákat Krékában és Zeniczában létesítette. Ezeket előrebocsátva, az egyes kiállítók felsorolását bányakapitánysági kerületek szerint adjuk, a tullapon levő térképre utalván, melyen a millennáris évben mívelésben és feltárófélben levő 159 ásványszénlelőhelyet látunk kitüntetve ; ezek közül 13 helyen kőszénre, 87 helyen barnaszénre és 59 helyen lignitre bányászkodnak ; e térképből egyúttal kivehető, hog}^ melyik vállalat vagy bánya hiányzott az ezredéves kiállításon. I. Budapesti bányakapitánysági kerület : Magában foglalja a brennbergi, esztergomi, ajkai, felsőmagyarországi és pécsi szénterületeket. Ezen kerületből a m. kir. földtani intézet ásványszén-gyüjteményében a következő lelőhelyekről és megyékből való szénmintákat láttuk a bányászati és kohászati csarnokban, u. m. : Tolna-Váralya Tolnamegye, Nagy-Mányok Tolnamegye, Ajka Veszprémmegye, Szászvár Baranyamegye, Szabolcs Baranya- megye, Pécs Baranyamegye, Vasas Baranyamegye, Diósgyőr Borsodmegye, Királd Borsodmegye, Csolnok Esztergommegye, Disznós-Horváti Borsodmegye, Tokod és Dorog Esztergommegye, Szápár Veszprémmegye, Vértes-Somlyó Komárommegye, Lajta-Ujfalu Sopronmegye, Nagy-Kovácsi Pestmegye, Járdán- háza Borsodmegye, Sajó-Szent-Péter Borsodmegye, Thalheim Vasmegye, Hidas Baranyamegye, Várpalota Veszprémmegye, Alsó-Lendva és Zala-Apáti Zala- megye és végre Fiume Modrus Fiumemegye. A bányászati és kohászati csarnokban képviselve voltak ; A Brennbergi szénbánya-részvénytársaság Sopron. Átnézetes térképeket, diagramokat és tervrajzokat, profilokat, fényképeket és szénmintákat állított ki és egy igen tanulságos plasztikai domborművet.
