Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Kőszénbányászat - Kőszénbányászatunk mívelése és gazdasági viszonyai millennáris kiállitásunk évében
Köszénbányászatunk mívelésí és gazdasági viszonyai millenáris kiállításunk évében. A magyar korona országainak szénbányászata — bányaiparunk legfiatalabb ágazata — csak a múlt század második felében keletkezett. Sopron vidékén nyilt meg az első kőszénbánya, Brennbergen 1753-ban. A XVIII. században fedeztek ugyan fel még kőszéntelepeket Komárom és Krassó-Szörénymegyékben, de a többi szénlelőhelyek felkutatása már a XIX. században történt. így a pécsi szénbányák Baranyamegyében e század első tizedében, az annavölgyi bányák Esztergommegyében valamivel későbben, és a salgótarjániak Nógrádmegyében 1840-ben tárattak fel. Gőzhajózásunk és vasúti hálózatunk kiterjedése, valamint gyári iparunk fejlődése folytán, nyilt meg fokozatosan a magyar korona területén a többi kőszénbánya. Horvát- és Szlavonországban különösen az utolsó évtizedbeli vasutépitkezések adtak lendületet az ásványszéntermelésnek azokon a vidékeken, hol kőszéntermelésre alkalom van, és ezen termelés feltételei a brod- rumai, a szlavón transversal-vasut és a zagoriai vasúti vonalakban meg lőnek adva. A részben nagyon jó horvát lignitet még mindig nem használják ugyan jelentékeny mennyiségben, miután csekélyebb tüzelőértéke kelendőségét már magában véve csökkenti, és a főmozgató erő, a helyi ipar is, Horvátországban meglehetősen gyöngén fejlődött. Azonban itt is javulás észlelhető. A nagybirtokosok jószágaikon maguk nyitnak lignitbányákat, honnan a különféle iparvállalatokat tüzelő anyaggal el fogják látni. Statisztikai adatok nyomán kiderül, hogy 1890-ben kezdett némiképen emelkedni a szénbányatelkek területe Horvátországban, mely 1894. évig már 11.873 hektárt ért el ; ebben az utóbbi számban mutatvák ki először 253 hektárnyi kincstári bányatelkek. Az egész ásványszénre adományozott felületből esik Modrus-Fiume- megyére 108, Zágrábmegyére 911, Varasdmegyére 5540, Belovármegyére 2169, Pozsegamegyére 2198 és Szerémmegyére 946 hektár.
