Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Műszerek és tudományos eszközök
Műszerek és tudományos eszközök. A precziziós mechanika tudományos valamint gyakorlati méretek s megfigyelésekre szolgáló különböző mérőeszközök — és műszereknek előállításával foglalkozik. Lényegében a gépipar keretébe tartozik tehát, de nagyon eltér attól ama követelmények tekintetében, melyeket munkásainak ügyességével és in- telligencziájával szemben támaszt. Már a precziziós eszközök és szerkezetek rendszerinti kis méreteiből és komplikált összeállításából is következik, hogy az egyes alkatrészek elkészítése nagyobb kézi ügyességet kíván, mint a minő a gépgyári munkások foglalkozásából kifejlődik. De ezenkívül a műmechanika a munkás gondolkodását is fokozottabb mértékben veszi igénybe. A gépgyári munkások zöme ugyanis a tömeggyártásból folyó munkafelosztás mellett rendesen egy-ugyanazon alkatrész előállításával foglalkozva, a gépet a maga egészében sokszor nem is látja s az idők folyamán oly mechanikusan végzi munkáját, akár a gép, a melylyel dolgozik. Ezzel szemben a precziziós mechanikai műhelyekben, minthogy egyugyanazon tudományos eszköz utáni kereslet nem túlnagy, a tömeggyártás s igy a munkafelosztás is csak ritka esetekben fordul elő. Rendes eset az, hogy ugyanazon munkásnak nemcsak különböző eszközök alkatrészeinek elkészítésével, hanem a műszerek összeállításával, beigazításával és kipróbálásával is kell foglalkoznia. De igy, mig egyrészt csak előzetes alapos kiképeztetésben részesülő munkás adhatja magát erre a foglalkozásra, másrészt a foglalkozás a munkás értelmiségét folytonosan igénybe véve, intelligencziáját határozottan emeli ; végeredményben pedig a tehetségnek és képességnek szabad érvényesülését lehetővé téve, a keresmény jelentékeny emelkedését hozza magával. A precziziós mechanikának terjedése tehát úgy népművelődési, mint közgazdasági szempontból egyaránt nagyjelentőségű. Hazánkban a precziziós mechanikával való foglalkozásnak a legújabb időkig kevés nyomát látjuk. Honi viszonyainkat ismerve, ezen csodálkoznunk sem lehet, mert, ha az idők folyamán egyes iparágak gyökeret is vertek és virágzásnak indultak hazánkban, egy dolog iránt népünk hosszú időn át nem
