Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Az erős villamáramok technikája - Az erős villamáramok technikája az ezredéves kiállitáson
371 ékelt rész ezt a forgássebességet csak megközelíti. Ha az indukáló tekercsrend- szerekszámát 2,3, 4-szeresnek veszszük, az indukált résznek a mágnestéréhez való relativ sebessége változatlan ugyan, de a motornak perczenkinti fordulatszáma 2, 3, 4-edrésznyi. így például, ha a perczenkinti áramváltozás a generátornál ötezer, akkor a négysarku motor perczenkint az 1250, a hatsarku a 833, a nyolczsarku a 625 fordulatot megközelíti. Az indukált rész forgássebessége, még ha a különféle mechanikai ellent- állásoktól el is tekintünk, nem éri el a mágnestér forgássebességét, mert ha ez bekövetkeznék, relativ helyzetük nem változván, a forgórészben áram nem indukáltatnék s a motornak nem volna vonóereje, mely a mágnestér és áramok kölcsönös hatása révén tényleg megvan. Ebből látszik, hogy az indukált rész forgássebessége kisebb a mágnestér forgássebességénél és 27. ábra. Háromfázisú motor. elmaradása annál nagyobb, mennél nagyobb a motor megterhelése, illetőleg mennél nagyobb vonóerőt tételezünk fel, mivel az indukált áramok erőssége, a melyektől a vonóerő függ, a mágneses tér és indukált rendszer sebességének különbségével arányos. E különbségnek a mágneses tér forgássebességéhez való viszonyát százalékokban kifejezve, a motor elmaradásának (slip) nevezzük ; ez teljes megterhelésnél ritkán lépi túl a négy-öt százalékot és változó megterhelésnél a fordulatszámnak kis határok között való változása tekintetében a többfázisú motor, a mellékvezetékes egyirányú áramú motorhoz hasonló viselkedésű. A motor hatásfokára nagy befolyással van a mágneses szóródás és annak minél kisebb mértékre való leszorítására az indukáló és indukált rész között csak oly kis levegőközt hagynak, a milyen a szabad forgásra épen szükséges és a vezetéket az álló és mozgó vasmagvaknak egymással szemben lehető közel lévő csatornáiba helyezik. 24*
