Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Geologia - Horvát-Szlavonország kiállitása
35 Horvát-Szlavonország kiállítása. Megnehezítette nagyban a körültekintést a horvát paviilonban a többnyire csak horvát nyelvbeli feliratok és másrészt, hogy a különben kitűnő katalógus szerint kiigazodni nem igen lehetett. Jelentésünk netaláni hézagosságának ez az oka. Legszebb részét képezte a kiállításnak a zágrábi földtani és palaeon- tologiai múzeumnak Dr. Gorjanovic Kromberger tanár által kiállított következő tárgyai : 1. a samobori és zumberaki hegyek földtani térképe (1 : 75.000) következő szinkulcscsal : diluvium, harmadkor, kréta, trias, carbon, eruptiv kőzetek. Ezen térképhez tartozott egy csinos gyűjtemény ezen hegyek kőzeteiből összeállítva és egy Samobor melletti Dubrava-tól való miocén korú puhányok szép kollekcziója. 2. Északi Horvátország egy részének földtani térképe (1 : 25.000). Szin- kulcs : alluvium, diluvium, congeria-rétegek, szarmát, mediterrán, oligocen, eocen, trias, carbon, eruptiv kőzet. Egy gyűjtemény az illető kőzeteket mutatta be. Cephalopodák gyűjteménye is volt kiállítva, mely a trias-korbeli mészkőben a Pregrada melletti Kunagorától származott. A zágrábi ásvány'kőzettani muzeíim állította ki Horvát-Szlavon-Dalmát- országok kristályos kőzeteit az egyes hegységek szerint csoportosítva körülbelül 300 kőzetmintában. A szénbányászat terén láthattuk : A trifaili kőszénbánya-részvénytársaság által kiállított Krapina bányakerület földtani térképét (1 : 14.400). Szinkulcs : Triász mész, mlsó és felső mediterrán, szarmát, alluvium, két tanulságos harántmetszettel ; továbbá egy ép oly érdekes, mint tanulságos négy méter hosszú és 30 centiméter magas szelvényt az Emánuel-aknán át (1 : 500,) melyben a helytálló kőzetminták által a fekvési viszonyok természetes, de kisebbített mértékben be voltak mutatva. Ki volt állittva továbbá : a misolinovaci szénbánya lignitmintája két nagy koczkaalakban ; és az Eduard-akna melletti fúrólyuk szelvénye (1 : 50.) ; Kop- rivniczéről hatalmas lignitminta ; a vrdniki szénbánya szénmintája, továbbá mészkő, nyers anyag, trachytkoczka, nehány ásvány és kövület ; és a Fruskagora hegység egy régibb földtani térképe. A kalniki kőszénbánya kőszenet és mészkövet, valamint egy fúrólyuk geológiai szelvényét, Ganz és társa petrovagorai vasgyár Topuskán barnavaskő-gyüjteményt állított ki. Az Unió beocsini cementgyár nyers anyagot, gróf Kulmer, Zabok, fazekas-anyagot állított ki. Az erdészeti horvát paviilonban több koczka (gneisz, bazalt, márvány), volt látható ; egyik külcsarnokában : 1. Bakié kőfaragó által durvább és finomabb szemcsés dioritból készült sírkő (Zamarica Zsupánja mellett). 2. Litho- thamniun-mészből készült kútmedencze (a zágrábi ipariskola). 3. 1.907. hosszú és 85 cm. széles »szobrászkő,« finomszemcsés Lajthamész (Stefan Jambresics Vinnicéről). 4. Díszes síremlék alkalmasint a 3. alatt említett kőzetből. 5. Két darab malomkő amfibolgneiszból (Olifcsics-Krapina). 3*
