Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Az erős villamáramok technikája - Az erős villamáramok technikája az ezredéves kiállitáson
338 A vasút megindítására mintegy 40 ampére-nyi áramerősség szolgált. A vonatok tizperczenkint indultak s az összforgalom átlaga naponkint kétezer személy volt. A Thomson-féle áramszámláló adatai szerint a napi fogyasztás 140—160 kilowatt-órát tett. A legnagyobb forgalom, a mint az a mellékelt diagramból is kitűnik, junius első felére esik (3. ábra). A telep az üzem megnyitása óta mindvégig kifogástalanul működött s üzemfennakadás vagy zavar egyátalán nem fordult elő. A kiállítási terület villamvilágitása a két budapesti villamvilágitó-társaság és a Ganz és társa részvénytársaság között akként osztatott meg, hogy — a mint már említettük — a magyar villamvilágitási részvénytársaság az első főkaput és a hidat 130 ívlámpával, a budapesti általános villamvilágitási részvénytársaság a második főkaput és a folyamhajózási osztályt 56 ivlámpával látta el, mig a Ganz és társa czég a korzót és iparcsarnokot 75 ívlámpával világította. A közvilágitásra való eme 16 amperes ívlámpák száma összesen 261 volt kerek 400.000 m2 területre és igy az egyes lámpákra 1530 m2 terület jutott, a mi mintegy 44 m. átmérőjű körnek felel meg. Az összes lámpák száma, ide értve a csarnokok világítására valókat is, 700 ívlámpa és 3600 izzólámpa volt, melyek közül a Ganz és társa czég világítási területén levő 234 ívlámpa és 2300 izzólámpa a gépcsarnokban a kiállítás tartamára felállított váltakozó áramú gépek villamáramával láttatott el. Ez a középponti állomás világítási czélra két (A 6*/2 typusu) váltakozó áramú gépet tartalmazott, melyek 3000 voltnál egyenként 100 kilowatt teljesítményt adtak s perczenként 250 fordulatot végző, álló gőzgépekkel közve- tetlen .voltak kapcsolva. A két váltakozó áramú gép a gépcsarnokban lévő nagy kapcsoló tábla egyik felével, 15 transformator-állomást tartalmazó kábel- hálózatot látott el. A kapcsoló tábla hatalmas vasoszlopokon vaskeretbe illesztett fehér márványlapokból állott, melyeken a gépcsarnokban felállított világitó, erőátviteli és vasúti dinamogépek számára való összes szabályzó, mérő, kikapcsoló és biztonsági eszközök voltak igen tetszetősen felszerelve. A transformator-állomásokhoz vezető kábeleken kívül a magyar villamos- sági részvénytársaság egy kábele vezetett a Ganz-féle kiállítási középponti állomáshoz úgy, hogy vagy a két világítási gép bármelyikét, vagy pedig a magyar villamossági társulat kábelét kapcsolhatták a kiállítási hálózat valamely pontjához. Ez a hálózat kerek négy kilométer hosszú konczentrikus, 3000 voltra kipróbált, vasszalaggal védett kábel volt és ezenkívül még 11.400 m. ólomkábelt fektettek Ganzék világítási terén, melyen földfeletti vezetéket nem engedélyeztek. A korzó közepén volt a Ganzéktól berendezett és üzemben tartott színes szökőkút (fontaine lumineuse). A művésziesen készített szökőkút sziklájából hét vizsugár fakadt és a medenczébe esett alá ; a medenczéből indult ki a középponti 9 vizsugárból és 9 kévéből képezett csoport, meg a hátrább lévő 6 vizsugárból és 6 kévéből álló csoport. A berendezésről felemlítendő, hogy a vizmedencze helyén a föld alatt
