Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémipar és ennek egyes ágazatát kiegészitő vasiparok
307 Igaz ugyan, hogy a Ganz és Társa czég készítette királyi vonat tűzben aranyozott bronzszerelvényei a kőbányai lámpagyárhoz méltó iparművészeti termékek voltak, azonban egy fecske még nem csinál nyarat. Efféle czikkben a tömeges termelés vagy valamely speczialitás piaczra vetése a fő. Mióta a vasalások gyártását a gyáripar ragadta magához s piaczainkat a külföldi áruk teljesen elözönlötték, fémiparunk helyzete e téren ma sokkal válságosabb, mint a minő az 1885-iki kiállítás idejében volt, mert kinek öntse az a rézműves a sárgarézkilincseket és paizsokat, ha a vasalások gyártása napról-napra jobban kisiklik a hazai ipar kezéből ? ! Ma már némi eredményt réz- és bronzöntőink csak speczialitások gyártásával érhetnének el, például oly értelemben, mint Lehmann berlini gyáros tette, ki jelenleg oly bronzbutor- szerelvényeket hoz forgalomba, melyeknek mélyedéses részeit zománczszerü anyaggal töltik ki, vagy oly értelemben, mint a kőbányai fém- és lámpaáru- gyár, mely a vasúti kocsik rézből való szerelvényeit készíti. 2. Mióta az építészet a czinkből való díszítmények alkalmazását felkarolta, kiválóbb bádogosműhelyeink ilyenek öntésével is foglalkoznak ; e tekintetben különösen Steiner Armin és Ferencz, meg a Zellerin Mátyás-féle gyári részvény- társaság kiállítása tűnt ki ; ez a két gyár a többi czinköntőkkel vállvetve a hazai városok fellendült építkezésének szükségleteit minden tekintetben kielégítheti, mert nemcsak reliefszerü díszítmények, hanem 3. szobrok készitésével is foglalkozik. A Steiner-féle gyár vaddisznója és haldokló szarvasa és a Zellerin M.-féle gyár szoborcsoportja (anya két gyermekével, a László-féle budapesti ház toronydíszének mintája) mind a munka, mind az anatómia szempontjából egyaránt jeles alkotás volt. A Steiner-féle gyár bemutatta a budapesti igazságügyi palota trigacsoportjának Sennyeitől mintázott Géniuszát is, csakhogy nem vörösrézből, hanem czinklemezből domborítva, vert rézből való szobrot (pánczélos vitéz) a Zellerin M.-féle részvény- társaság és Rónai János czeglédi bádogos (rézkakas) állított ki. Ezt a technikát a külföldi gyárakban rég kultiválják (Erős Ágoston drezdai szobra, a newyorki szabadságszobor, Hermann teutoburgi emléke stb.), nálunk az első kísérleteket 1885-ben Jungfer Gyula kiállításában láttuk. Dekorativ czélra való bronzszobrokat a Schlick-féle részvénytársaság és néhai Beschorner mutatott be, ez utóbbi nem is önálló kiállítás keretében, hanem az országos képzőművészeti társulat tárgyaival. Néhány bronzszobor volt a székesfőváros pavillonja előtt és mellett (Zsigmondy mellszobra), néhány magában a pavillonban és több az országos magyar képzőművészeti társulat városligeti új műcsarnokában ; csak a monumentális szoboröntés hiányzott, nyilván azért, mert a tervezett nagyobb szobrok készítésébe a kiállítás megnyílta előtt még nem fogtak, vagy pedig a formázás stádiumában voltak (\ bl Miklós szobra). Átalában a Beschorner-féle és a Schlick-féle gyárak berendezése 1885 óta annyira fejlődött, hogy az ország e nembe vágó szükségleteit teljesen kielégíthetik. 20*
