Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Fémbányászat és kohászat - Fémipar és ennek egyes ágazatát kiegészitő vasiparok

299 A kiállított tárgyak legnagyobb részét fedélablakok és szegélyek, torony­csúcsok, manzard-tetők, ereszcsatornák, párkányok, balluszterek, fedélhéjak s más efféle épület- és műbádogosmunkák alkották s kiemelendőnek tartjuk, hogy eltekintve néhány vidéki iparos munkájától, a kiállított tárgyakat a jó munka és stilszerü alakítás jellemezte, szóval a minőséget illetőleg meg lehettünk elégedve, de a kiállítók száma kevésbbé elégíthetett ki. Igaz ugyan, hogy ha az 1885-iki kiállítást veszszük alapul, javulást konstatálhatunk, mert akkor Magyarország Dráván inneni részéből 9, most pedig 14 kiállító szerepelt, azonban ha az ország bádogosiparosait tekintjük, a kiállítók száma mégis csekély volt, mert az összes létszám 1/io-re se rúgott. Különösen feltűnt az, hogy a budapesti bádogosok közül csak három mutatta be készítményeit. A kiállított tárgyak legnagyobb részét czink- vagy czinkezett vaslemezből készítették, ezek mellett a vörösrézlemezből való gyártmányok alig tűntek fel, pedig legújabban már nálunk is kezdik ezt a fémet tetőhéjak és ablakok készítésére nagyobb mértékben felhasználni. Igen örvendetes jelenségnek tartjuk azt, hogy bádogosmestereink és gyáraink a vörösrézből és czinkből domborí­tott figurális díszítmények készítését is felkarolták (Cstikás Z. : géniusz czink­ből, Rónay ./..-kakas vörösrézből, Steiner A. és F.: nőalak czinkből, Zellerin M.: pánczélos vitéz rézből). A kiállított tárgyakból azt a tanúságot vonhatjuk le, hogy a bádogos­iparnak ezt az ágát mindjobban a nagyipar ragadja magához, mert a kis mester a modern építészet követelményeit legfeljebb csak a szolid munka dolgában elégítheti ki. Olcsón, gyorsan és a czélnak mégis megfelelően ma már csak a géphajtotta húzópadokkal, sajtókkal, göngyölitőkkel, ollókkal stb. dolgozhatunk. A párkányléczek olyan nagy választékával, minőt Steiner A. és F. kiállításában láttunk, kézzel dolgozó mester nem rendelkezhetik. Némileg a műbádogossághoz sorolhatjuk a czinklemezből való betűk készítését is. Kiállításunkon ezt az iparágat legteljesebben Erdélyi János budapesti és Reiner Sándor kecskeméti bádogosmesterek képviselték. Reménylhető, hogy a váczi czinkhengerlő gyár tetemesen hozzá fog járulni mű- és épület-bádogosiparunk fejlődéséhez, mert e gyárnak 1895-ben történt alapítása előtt minden czinklemezt külföldről kaptunk, a mi bádogáru- gyáraink helyzetét a külföld iparával szemben nagyon megnehezítette. b) Különféle háztartási czikkek. Ónozott vaslemezből készített edények s egyéb háztartási czikkek. Lóvakarók. Zománczolt öntöttvas- és sajtolt lemezedények. Kovácsolt serpenyők. Kézművesség. Kávépörkölők s egyéb háztartási czikkek. Jégszekrények. Olyan gyárunk, mint például a norinbergi Bing testvéreké, mely a lemezből való háztartási czikkek tömeges gyártásával foglalkoznék, nincsen ; az ezredéves országos kiállításon is csak az tűnt ki, hogy fémiparunknak e szakba vágó része, egy-két speczialitástól eltekintve, még nagyon fejletlen. Az országos ezredéves kiállításon megjelent czégek közül a legnagyobb fej­

Next

/
Thumbnails
Contents