Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
292 A drótszövetekről és fonatokról szólva, nem hagyhatjuk emlités nélkül azt, hogy a lyukgatott lemezek gyártása is szép fejlődésnek indult. A gépcsarnokban a budapesti Staliel és Lenner, a fémvasipari csarnokban pedig a Kollerich-féle czég kiállítása tűnt fel. Ez az ipar, noha a drótfonó és szövőiparral sok tekintetben rokonczélokat követ, még sem terjedt el úgy, mint az; ennek okát is a jó szakmunkások hiányában és a szitások igen nagy versenyével küzdő hazai ipar nyomasztó állapotában keressük. 4. A mi a drótáruk negyedik főcsoportját, a drótkötél-gyártást illeti, sajnálattal konstatálhatjuk, hogy az elektromos kábelektől eltekintve, kiállításunkon az iparnak ez az ága igen szerényen volt képviselve. A szélaknai m. kir. bányahivatal igen szép drótkötél-gyártmányokat mutatott ugyan be, azonban úgy látszik, gyártmányaival csak a kincstári gyárakat, illetőleg kohókat és bányákat látja el, mert tudtunkkal a piaczra szélaknai drótköteleket még nem hoztak. A budapesti Felten és Guilleaume czég is foglalkozik bányászati s egyéb czélokra való drótkötelek gyártásával is, azonban főczikkét a kábelek alkotják. E czég szabadalommal védett s kitünően szigetelt telegráf-kábeleiről megjegyezzük, hogy ezekben a szomszéd vezetékekben keringő villamos áramok okozta zavaró hatásokat oly alacsony fokra redukálták, hogy valamely meghatározott időben ezekkel sokkal több nevet adhatunk tovább, mint a régebben használtakkal. A telegráf-kábelekkel, melyeknek egy részét gömbölyű, más részét lapos vasdrót fegyverzet védte, rokon szerkezetűek voltak a telefon-kábelek, csakhogy ezeknek szigetelése inkább a szálas anyagokra és a papirosra szorítkozott. Különösen kiemeljük a légréteggel szigetelt s ugyancsak szabadalommal védett telefon-kábeleket. A villamvilágitáshoz használt kábelek között egyszerűeket, konczentriku- sokat, bikonczentrikusokat, továbbá gummival, szálasanyagokkal és papirossal szigeteiteket láttunk. A nagy feszültségű váltakozó áramokhoz ez utóbbiak igen jól beváltak. A torpedó-akna és robbantó kábeleket finom és nagy szakitó szilárdságú aczéldrót-fegyverzettel védik s guttaperchával, gummival vagy okonittal szigetelik. Igen szépek voltak a budapesti Perei és Schacherer ezégnek a posta- és távirda-pavillonban kiállított kábelei is, melyek közül a szabadalmazott czelluloza Hungária drótot kitűnő vezetősége miatt első helyen említjük. Hogy minő elhagyatott állapotban van iparunk a drótkötél gyártás dolgában, kitetszik az 1895-iki statisztikai adatokból, melyek szerint a 119.500 forintnyi bevitellel szemben csak 884 forintnyi kivitel áll, ugyancsak ezekből az adatokból az is kitetszik, hogy Magyarországot a drótkötelek dolgában is Ausztria egyik főpiaczának tekinthetjük, mert innen az említett évhen 114.200 forint volt a behozott áruk értéke, pedig abban az esetben, ha egyik-másik vas- és aczélgyárunk nagyobb súlyt vetne a minőség-aczélgyártására, a fen- forgó különbséget könnyen eloszlathatnók. Noha a kábel-gyártással két czég foglalkozik, 1895-ben mégis 1,503.300 forint volt a behozatal (1,547.400 forint) és a kivitel (44.100 forint) közötti
