Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
288 brassói bánya- és kohó-részvényegyletnek Krader-féle szabadalmazott töltőkályhája. Mivel az előbbi kettő eléggé ismeretes, csak ez utóbbinak függőleges és vízszintes keresztmetszetét mutatjuk be a 38. és 39. ábrában. Az említettük ábrákban A a szabályozó-nyakat, B a töltő-nyakat és C a bordás tűztartót jelenti. Ez utóbbin nyugszik az E öntöttvas-henger, melyen a kürtő van. Az E hengeren belül alkalmazták a fejlődő gázok kihasználására szolgáló F füstforgató készüléket. Ezt a belső szerkezetet körülveszi az alul és felül nyílt g és h lemezköpeny. Az említett szerkezeti részeket a lábakon álló J öntöttvas-talapzat tartja. A talapzat alján levő levegő beárasztó K bevágásokon kívül van még a középső köpenykoszoru felső részén 40 miliméter hosszú lyukakkal ellátott l karika, mely a szoba levegőjét szívja fel. Mindkét levegőáramlat jól felmelegedve az m tetőnek nyílásain ismét a szobalevegővel elvegyül. A külső köpenyt, tűztartót, felső- és alsó-köpenykarimát, valamint a talapzatot a két o rúd foglalja össze. Az n függő rostélyon fejlődő gázok teljes kihasználására szolgáló új szerkezetű készüléket egészen vasból öntik és közve- tetlenül a füstcső alatt illesztik fel. Ezt a készüléket a p közlekedőcső (melynek felső és alsó bőségét, a mindenkori tűztartó és füstcső bőségével arányosítják), továbbá a p csőre illesztett g dob alkotja. Ebbe a dobba a gázok a p hengeren jutnak. A füst a dob redőny-alakulag elrendezett nyílásain át az E és p részekkel határolt térbe, innen pedig a kürtőbe áramlik. A gázok nyomása és teljes kihasználása tekintetében az E és p részekkel határolt hengeres tér férője igen fontos, merta tüzelő-szerek szabályos, csendes és egyenletes elégését teszi lehetővé. 2. A második töltőkályha - csoportba tartoztak az Árkay-féle retorta kályhák, melyeknek függőleges metszetét a 40-ik ábra mutatja. A b ajtón behányt tüzelőszert a c ajtó kinyitása után alulról az r rostélynál gyújtjuk meg. Az égéstermékek az e csatornán át jutnak a szellőztető f rozettával felszerelt kürtőbe. Az égést a d1 d2 csavarral igen pontosan szabályozhatjuk. A felszálló égéstermékek áthevitik, mintegy kokszolják a töltőtérbe hányt tüzelő szert, úgy hogy a rostélyra füstölgést okozó nyers szén nem juthat. A légforgatás előmozdítása czéljából ennek a kályhának is köpönyege van. Azonos elv szerint van szerkesztve a Krén-féle Elektra kályha is, melyet a 41-dik ábra tüntet fel. Ebben a tökéletes elégést az is előmozditja, hogy a széntartó alsó pereme csőalaku, melyen át a lángtérbe levegő jut és a szénoxidgázokat jó részt elégeti. Megjegyezzük, hogy Krén áttört felső (tüzelő) ajtót használ, melyet Mária üveggel burkol, hogy a tüzet látni is lehessen. 40. ábra. Árkay Sándor cs. és kir. udvari műlakatos retorta-kályhájának hosszanti metszete.
