Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
284 Bergmann Adolf melles tűzhelyének két sütője, meg vizüstje van, melynek felső sütője mellett és a vizüstje fölött a bal-, illetőleg jobboldalon, a füstjárás szabályozására egy-egy szellentyüt alkalmaz. Mi tartunk tőle, hogy ezzel a sok szellentyűvel a kitűzött czélt, a tűzhely praktikusabbá tételét elérjük-e, mert számolni kell a tűzhely kezelőjének csekély intelligencziájával is. Szerkezet dolgában legérdekesebb volt Knuth Károlynak a 34. és 35. ábrában előtüntetett szerkezete. A kifalazott takaréktűzhely T tűzfészkéből elszálló égés termékek a nyíl irányában a tűzhety jobboldali alsó részébe jutnak s itt az FF vízmelegítő csöveket fölhevítik. A füst ebből a térből a Ci C-2 csatornákon át az Sí sütő alá áramlik, s megkerülvén ezt és az S2 36. ábra. A Knuth-féle takaréktiizhely központi vizfűtő szerkezetének csővezetéke. sütőt a C3 csatornába, ebből a Ci-be s végül a Cs csatornán át a kéménybe áramlik. Ha az Sz szelentyű a pontozva előtüntetett állát foglalja el, a füst közvetetlenül az Sí sütő alá áramlik, tehát a fűtőcsöveket könnyen kiigtat- hatjuk, a mi különösen a nyári tüzelés szempontjából fontos, mikor az F fűtőcsövekre nincsen szükség ; ekkor a konyhaszükségletekre való vizet a T tűzfészket U alakban köritő V vizüst melegíti fel. A tűzhely csővezetékeinek a viztartó edénynyel, a fűtő testekkel, a fürdőszobával, a hálószobával és a konyhával való kapcsolatát a 36. ábra mutatja. K a pinczében levő konyha. A melegvíz a pontozott vonalakkal jelzett csöveken a t tűzhelyből a v viz-
