Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Geologia - A geologia alkalmazása a gyakorlati életben
26 feddő- és fekü kőzetei Petrozsényből ; és végül néhány fúrólyuk kőzetmintái. A salgótarjáni kőszénbánya-részvénytársaság kiállítása a legérdekesebbek és legtanulságosabbak egyike, és igen sok Ízléssel volt összeállitva. Az úrikány-zsilvölgyi kőszénbánya-részvénytársaság (saját csarnokában) állította ki a lupényi bánya plasztikus tájtérképét, melynek értékét nagyon is emelte egy keresztmetszet, mely a nevezett irányban a térkép fölött felfüggesztett üvegtáblából állott, melyen az egyes kőzetrétegek, valamint a széntelepek fekvési viszonyai színezve voltak. Ily tanulságos és izlésteljes keresztmetszet több nem volt a kiállításon. Ki volt állítva továbbá az Árpád- és Ráfael-tárna (1 : 500), színes átmet- szetben. Ugyanazon társaság a bányászati csarnokban állította ki az éjszaki bányaterület átnézeti térképét (1 : 1.000). Ezen bányatérképen az eg3res telepek különböző színnel voltak megkülönböztetve. A zsilvölgyi kincstári kőszénbánya birtokáról lehetett látni egy átnézeti térképet 1 : 14.000, különféle birtokosok megjelölésével; hozzá tartozott egy szelvény : a deákg}^armati 730 m. mély fúrólyuk földtani szelvénye. A felső-zsilvölgyi kőszénbánya-társaság Petrozsény kiállította a kincstár által mélyített fúrólyuk szelvényét (1 : 2.000), melyről azonban rossz elhelyezése miatt többet említeni nem lehet ; továbbá a Zsilvölgy geológiai térképét 1 : 1 440, a felső-zsilvölgyi bányatársulat bányabirtokának térképét 1 : 28.800, valamint e társulat vulkáni bányáinak térképét is ; ez utóbbi három kereszt- metszettel a széntelepen keresztül. A diósgyőri magyar kir. vas- és aczélgyár kiállította (saját csarnokában) szénbányája mivelésének átnézeti térképét (1 : 2.500), a diósgyőri barnaszéntelep lefejtési módjának mintáját (1 : 200), az egresvölgyi és a pereczesi fúrólyukak szelvényét (1 : 200). Nagyobb mértékben be voltak itt mutatva az egyes földrétegek egymásutáni fekvése minden további magyarázat nélkül. Látható volt a bányászati csarnokban még : A felső-árvái kőszéntelepek átnézetes geológiai térképe 1 : 75.000, homokkő, breccsia. Nehány keresztmetszet mutatta a széntelepeknek a meredek mész- szirtek közötti fekvését. Hiányzott a színezésnél a geológiai kor megjelölése ; és növelte volna a térkép értékét, ha alapul a topográfiái térkép vétetett volna. Báró Radvánszky-féle sajókazai kőszénbányák vállalata (Mandello és társa Budapest) állított ki bányatérképet három keresztmetszettel, melynek az egyes földrétegek, úgymint : agyag, homok, finom homok stb. külön színnel megvoltak jelölve. A csinosan kivitt térképen hiányzott azonban a geológiai kor megnevezése. A brennbergi szénbánya-részvénytársaság Sopron, a szénterület átnézetes bánya-térképét mutatta be színezett hosszmetszettel a főcsapás mentében, valamint a kőszénterület színezett plasztikus topográfiái térképét is. Knoblauck Richard Szapáry kőszénbánya Veszprém m. topografikus térképen a bánya fekvését, továbbá bányatérképen a helyzeti viszonyokat és aknaszelvényen a széntelepek fekvését mutatta be. A drenkovai kőszénbányák (Guttmann testvérek Berszászka, Krassó- Szörénymegye) szénmintát mutattak be, valamint egy geologiailag szinezett
