Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
249 fokozatot végig járt s ma is úgy van a dolog, hogy a mestereknek egyik nap renaissance, másik nap barokk vagy rokoko, harmadik nap empire stílusban kell dolgoznia, úgy hogy alig gyakorolta be magát az egyikbe, már a másikon kell törnie az eszét. Ennek a folytonos kapkodásnak tudhatjuk be azt, hogy az ezredéves országos kiállításon a vasműves munkák között majdnem minden stilus képviselve volt s kevés olyan tárgy akadt, melyre a stilszerű jelzés a szó legszorosabb értelmében ráillett volna. A legtöbb műtárgyon a közel rokon stílusok (renaissance-barokk, barokk-rokoko) formái teljesen összevegyültek, s bizony igen sokszor az összbenyomás hátrányára. 2. ábra. Kandalló-rács és tűzi bak. Tervezte A lpár Ignacz építész, készítette Aipár Ede budapesti vasműves. Legkevesebb munkát találtunk a legrégibb vasstilusnak, a románnak formái szerint alakítva, de az a mi volt teljes elismerésünket vívta ki. Az 1-ső ábrában előtüntetett s Marton Lajos és fia pozsonyi műhelyében készített csillár, mely a mennyei Jeruzsálemet előtüntető középkori bronzcsillárok mintái után készült, stilszerüsége és munkájának szépsége miatt a kiállítás legszebb vasmunkái közé tartozott. A történelmi főcsoport románkori i észének királyi szobáiban levő kandallók tüzibakja <2. ábra) és ládavasalásai, melyeket Aipár Ede. budapesti lakatosmester készített, méltóan sorakoztak az említett csillár mellé. A csúcsíves stílusban készített műtárgyak közül legjobban kiváltak Jungfer Gyula csász. és kir. udvari műlakatos készítményei. A 3-ik ábrá-
