Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
244 Megnevezés Behozatal métermázsa illetőleg forint Kivitel métermázsa illetőleg forint Behozatali többlet métermázsa illetőleg forint A behozatalból Ausztria javára esik forint /) Bronzharangok ............................................ QP 13.950 68 10.880 25 3.070 13.050 §■) Lemezeit áruk, arany és ezüst füst nem nemes fémekből, ezüstözött áruk .... 1.192 898.750 83 61.550 1.109 837.200 812.050 Irótollak................................................................ 1.069 852.200 72 57.600 997 797.600 787.200 h) Egészségügyi berendezések (fürdők, closetek) 1.806 60.943 206 8.112 1.600 52.831 58.916 Az a)-—h) csoportok összesen métermázsa . . » » » » forint .... 76.803 6,071.763 9.650 706.263 67.153 5,365.490 5,429.727 Az A)—K) és az a)—h) csoportok összesen métermázsa .................................................... 577.242 64.952 512.290 Az A)—K) és az a) — h) csoportok összesen forint............................................................ 22,597.291 2,778.641 19,818.650 18,749.735 A kurzív szedett számok métermázsát, a közönséges típussal szedett számok pedig forintot jelentenek. Ezekből az adatokból az tűnik ki, hogy a szorosabb értelemben vett vas- és fémipari czikkekből 1895-ben a behozatal 22,597.291 millió forintra és a kivitel 2,778.641 millió forintra, tehát az összes forgalom 25,375.932 millió forintra rúgott, s a behozatal 19,818.650 millió forinttal volt több a kivitelnél. Ha összevetjük a szóban forgó statisztikai adatokat a tiz év előttiekkel, az tetszik ki, hogy 1885-ben a szorosabban vett vas- és fémipari czikkekből 40,825.700 forint árút hoztak be és 7,890.512 forint árút vittek ki, vagyis a behozatali többlet 32,935.188 forint volt, mely tételben az oroszlánrész a lámpásokat és lámpásrészleteket illeti meg, 28,303.342 forint áru behozatallal és 5,737.711 forint árú kivitellel. A helyzet tehát átalában javult, de kedvezőnek épen nem mondható, mert ha a táblázatunkból kihagyjuk a lámpásokra és lámpásrészletekre eső tételt (e.) marad 21,573.531 forint áru behozatal és 2,625.851 forint áru kivitel, holott 1885-ben volt 12,522.358 forint áru behozatal és 2,152.801 forint áru kivitel, tehát a XXXVIII. és XXXIX. vámlajstromi csoportok szorosabb értelemben vett fémipari czikkeiből a behozatali többlet 18,947.680 frt vagyis (18,947.680 — 10,369.557 =) 8,578.123 forinttal nagyobb, mint 1885-ben. Vas- és fémiparunk helyzete tehát elég szomorú, mert a behozatal a kivitelt még olyan árúczikkekben is nagy összegekkel múlja fölül, melyek évszázados múlttal dicsekesznek. A baj okát első sorban Ausztria hatalmasan kifejlődött vas- és fémiparának erős nyomásában látjuk. A mint táblázatunk mutatja, a 22,597.291 forint áru behozatalból Ausztriára 18,749.735 forint jut; azonban belső okok is hozzájárulnak a baj súlyosbbitásához. A vevőközönség igen sok iparunkban a külföldinek nyújt elsőséget, vas- és fémiparunk legtöbb ága pedig még oly fiatal, úgy szólván gyermekkorát élő, hogy eléggé nem specziálizálódhatott, már pedig a versenybirás egyik főfeltétele ebben keresendő. A lakatos készit építő-
