Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
234 A kavarómü két egyszerű kavarópestet, két gázzal fűlő Pietzka-féle forgatható kettős regenerativ kemenczét, négy forrasztó, egy görgő tuskóizzitót a Martin-aczéltuskóknak és három hengersort tartalmaz; ez utóbbiakat 400 lóerejü gőzgép hajtja. A Martin-aczélkohó két 15—15 tonnás és négy egyenként nyolcz tonnás Martin-Siemens kemenczét tartalmaz. Ez utóbbiak helyébe most építenek három egyenként 20 tonnás kemenczét. A Martin-kohónak alakos öntésre berendezett osztályában van három kemencze, egyenként nyolcz tonna súlyú adagokra. (40. ábra.) A Bessemer-müben négy converter működik felváltva, egyenként nyolcz tonna súlyú adagokkal. A tégelyaczél termelésére egy regenerativ gázzal fűtő olvasztókemencze szolgál, mely harmincz 28 kgr. tartalmú tégely befogadására van szerkesztve. Az aczélművek gázszükségletét hat generátorcsoport szolgáltatja ; még pedig négy csoport egyenként négy tűzhelylyel, egy csoport 12 tűzrácscsal és egy csoport, mely két fújtatott generátorból áll. (40. ábra.) Az aczél-féltermékek további feldolgozására és idomitására 10 különféle hengersor működik 26 izzító és forrasztó kemencze segélyével ; továbbá számos gőzzel hajtott és hydraulikus segédgép, mindössze 5660 hajtó gőzerő igénybevétele mellett. Az alakos vasfajták és a lemezek gyártására szolgáló hengermű alaprajzát a 46. sz. ábrában mutatjuk be. A termelés, mely 1855-ben, tehát 40 évvel ezelőtt, 51.930 q volt, 1895-ben 477.260 q-ra emelkedett. Termeltek ugyanis: Aczélsineket....................................... 225.027 q Hengerelt aczélárut........................... 89.993 » Keréktalp koszorút (Tyres)............... 42.580 » Sinkapcsoló részeket....................... 8.880 » Finom, durva és kazánlemezeket .... 61.520 » Durva- és kereskedelmi vasat....... 49.260 » Összesen . . . 477.260 q-át. Az aninai vasfinomitó,* a már ismertetett olvasztó és öntőművön kívül most tisztán kavaró és hengermű. Közvetetlenül fűlő hét egyszerű és öt kettős kavarópest, kilencz forrasztó- kemencze, négy hengersor és összesen 480 lóerejű gőzgépek segélyével termelt 1895-ben: 56.147 q hengerelt vasat és 19.642 q vasúti kapcsolószereket. £' * E vasgyár, mint a legtöbb e században telepitett finomitómű, tulajdonképen a közelében előforduló kőszéntelepek kedvéért létesült. A steierlaki kőszenet 1770-ben fedezte fel egy Stiriából bevándorolt favágó (Hamer Mátyás). 1792-től kezdve magánosoknak is meg volt engedve a kőszén bányászolása, mindazonáltal 1827-ben 2000—3000 q volt az évi termelés és miután kokszot kezdtek égetni a fémkohók részére, felszökött a termelés 20.000 q-ra. 1846-ban, Gränzenstein Gusztáv kir. bányaigazgató ajánlatára, a kincstár vette kezébe a bányászolást és fokozatosan emelte ; nagyobb terjedelmet azonban csak 1860 után nyert, miután 1855-ben a cs. és kir. szab. államvasuttársaság tulajdonába átment. 1863-ban már vasút kötötte össze a bányákat Oraviczával és egyúttal a vasút mentén épült a kincstár által már 1858-ban tervezett vasgyár, melynek üzeme 1862-ben indult meg teljesen.
