Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
222 A bányászati csarnokban állított ki a kir. vasgyárak 6-tal jelzett jobboldali fülkében (2. és 3. ábra), még pedig : igen hosszú rudakban hengerelt áruvasat, minőségi próbákkal és az alkalmazás módjainak feltüntetése mellett ; tégelyaczélt tuskókban, valamint gép- és egyéb öntvények alakjában, több darabon a minőséget is feltüntetve ; kovácsolt szerszámaczélt és az aczél- szerszámoknak nagy választékát. Udvarhely megye. Udvarhelymegyében, hazánk legkeletibb szélén, van egy kis vasgyár Szentkeresztbányán,*' Lánczky Sándor birtokában ; még kisebb mint az, melylyel szemlénket megkezdtük és melyet daczára kicsi voltának, nem hagyhatunk említés nélkül. A Homoród-Lövéte határában előforduló barnavasköveket négy táróval fejtik és 12 m. magas, pilléres, nyiltmellü, vízzel hajtott olvasztóban kohó- sitják, mely bükkfaszéntüzelés mellett 6000 q. nyersvasat és 6000 q. részint köz- vetetlenül, részint két kupolókemencze segélyével öntött terményeket szolgáltat. Vaskövet, öntőnyersvasat, kereskedelmi, építési és díszöntvényeket állított ki a bányászati csarnok emeletén. Krassó-Szörénymegye. Vaskövek. Krassó-Szörénymegye vaskohászata régtől fogva számottevő tényező hazánk bánya- és kohóiparában. Vasköveinek zöme azonban ez idő szerint már csak arra a vonulatra szorítkozik, mely a szab. csász. és kir. osztrák-magyar államvasúttársaság uradalmának Dognácska és Vaskő helységei között elterül. Ezen bányaterületen, a trachit vagy kristályos palák és a kristályos mészkő határain, fémérczek és vasérczek fordulnak elő. A nagyobbrészt trachiton és ritkábban gnájszon, szieniton vagy csillámpalán nyugvó mészvonulat, melynek mentében a vaskő található, Dognácskától délre kezdődik és északkeleti irányban Vaskőn keresztül, körülbelül 15 kilométernyi hosszúságban a Berzavavölgybe húzódik. A vonulat két végső része azonban nem tartalmaz mívelésreméltó vasköveket. Az érczek a mészkőnek vagy érintő lapjain, azaz a hasadék alakját követve mint szabálytalan ékalaku telepek és tömzsök lépnek fel, gránitos kőzet kíséretében, vagy gránitba, augitba és amfibolba, mint telérkőzetbe telepítve. A gránitkőzetek vastagsága néha a 200 métert is túlhaladja, a vaskőtelepek és tömzsök pedig gyakran 30 m. vastagságot érnek el. Észak felé, kivált Vaskőn, úgyszólván csak vaskövek fordulnak elő, még pedig túlnyomólag mágnesvaskövek kevés vörösvaskővel; délfelé a vaskövek mindjobban csökkennek úgy, hogy a dognácskai területen ezüsttartalmu ólom- és rézérczek vannak sok helyütt túlsúlyban. Dognácska területén a vaskövek barna, veres és mágnesvaskövek. * 1836 ban építették Gyetiyánfy János és Lakatos János. 1850-ben Demeter János brassói pénzváltó tulajdonába ment át; 1856-ban a brassói bányatársulat vette meg s ettől 1878-ban Hrobony és Lánczky. 1888 óta Lánczky Sándor tulajdona.
