Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
21S vegyes tüzelővel. Ennek magassága 15’2 m., medencze átmérője 1 *26 m., szén- poha átmérője 4'42 m., torok átmérője 3’6o m. férője 117 m3 ; fúvókák száma 4. A kéthengerü álló fúvó 180 lóerejü, közvetetlen működő. Évi nyersvastermelés 100.000 q. Az öntőmű három kupoló-kemenczével 20—25.000 q. öntvényt termel (leginkább fütőkályhákat). A nagyobb darabokat közvetetlenül a nagyolvasztóból öntik. Öntött czikkeinek nagy választékát a bányászati csarnok 24. számú helyén szemlélhettük. A sok kályha közül felemlítjük a szabályozható és Meidinger-féle szerkezeteket (ez utóbbiak zománczozott köpenynyel ellátva) ; a kőszénkályhákat, oszlop- és teremkályhákat ; a Kräder- és rechaud-kályhákat ; a karikás-, kabinet-, főző-, vasaló-, fürdő-, szerb- és reggeli kályhákat. Ott voltak továbbá : takaréktűzhelyek és ezeknek alkotó részei, mozsarak, rostély- és csatornarácsok; abrakvályu, csillekerekek, kukoriczamorzsoló, kerti pad- részek és nagyszámú díszöntvény (szalonasztal, virágasztal, gyertyatartó, tükörállvány, csemegetányér stb.). Ploczkó és Gyalár területén van a nadrági vas ipar-részvénytársaságnak 17 egyszerű bányamértéke. Hat bányatelken folytatja a lemívelést külfejtéssel. A vasköveket tengelyen fuvarozzák a vajdahunyadi vasútállomásra, innen elszállítják a temesvár-karánsebesi vasútvonalon fekvő gavosdiai állomásra és a társaságnak 27‘6 km. hosszú, 76 cm. vágányu iparvasutjával a nadrági vasolvasztóműhöz. Finomitómüvek. Hunyadmegyében csak egyetlen kisebbszerü vasfinomitómű van, még pedig Kudsiron.* Képét és alaprajzát a 35. és 36. számú ábrákban mutatjuk be. Ezen kincstári vasfinomitó és aczélgyár kemenczéi, egy aczélkavaró kivételével, fagázzal fülő regenerativ rendszerűek. 12 gázgenerátorban fejlesztik a gázt három ikerkavarókemencze, két forrasztó, egy tégelyaczél- olvasztó és egy kis Martin-kemencze számára. (Ez utóbbi még nincs üzemben.) A vas és aczél hengerlésére ötállványu bucza- és durva hengersor szolgál 150 lóerejü gőzgéppel; továbbá egy ötállványu finom hengersor, melyet 60 lóerejü turbina, vagy 50 lóerejü tartalékgőzgép hajt. A tégelyaczélnak nagyobb részét gőzpörölyökkel nyújtják. Az aczélöntőmű csak most nyert jelentékenyebb kiterjedést. A kudsiri gyárnak 1895. évi termelése : kereskedelmi vas 38.568 q., tégelyaczéláru 3000 q., összesen 41.565 q. * 15-2 kilométernyire fekszik az alkenyéri vasútállomástól. A telepítésére vonatkozó tárgyalások 1799-ben indultak meg; a felépült vasgyár 1801-ben kezdte meg működését. Akkoriban 15.000 kát. hold kincstári bükkfaerdővel és 140 lóerejü vízzel rendelkezett. Eredetileg egy frisstűzzel és két nyujtópörölylvel volt felszerelve, évi 2300—2800 métermázsa kovácsvas termelésére. A hámor- és frisstűz-művelet 1850-ig állott fenn ; akkor felváltva dolgozó két dupla kavarókemenczét és vizzel hajtott finom hengersort építettek helyébe. 1852-ben épült az első, 1856-ban a második forrasztókemencze aszalt fa tüzelésére. 1880-ban alkalmazták az első gőzgépet a finom hengersor hajtására, 1881-ben pedig vette kezdetét a vasgyár teljes átalakítása és a tégelyaczélgyár berendezése.
