Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
214 Vaskohók. A vasolvasztó Govasdiän1 19 km. távolságban fekszik Vajda- hunyadtól. A nagyolvasztó zártmellü. Magassága 11 m., átmérője a fúvókasok között 1 '40 m., a szénpohában 2'28 m., a torokban l'7o m., férője 45 m3. A tüzelőanyag kizárólag bükkfaszén. A kéthengerü, 30 lóerejü fúvógépet felülcsapó vizi kerék hajtja. A termelt nyersvas szürke, tarka vagy fehér. Egyetmást közvetetlenül a nagyolvasztóból is öntenek, különben egy kupoló-kemencze szolgál az öntvények előállítására. Az 1895. évi termelés 84.442 q nyersvas és 2050 q öntvény. A nyersvasat Vajdahunyadra szállítják tengelyen. Vasolvasztómü Vajdahuny adón.* A gyalári gazdag vaskőtelepeknek czélba vett nagyobb mértékű kiaknázása, nemkülönben hazánk vasiparának előre látott rohamos fejlődése adta meg az első impulzust a vajdahunyadi vasgyárnak felépítésére 1882-ben. Két nagyolvasztót építettek, teljesen egyforma méretekkel; a harmadiknak pedig alapját rakták le. Ezt 1890-ben építették fel. Szerkezete a 30-ik ábrában látható ; a nyugasz szöge 74 fok, belső férője 110 m3. A másik két olvasztó alakja és mérete kissé eltérő. Az öntöttvas-oszlopokon nyugvó nagyolvasztók zárt mellüek és zárt torkuak. Négy fúvókassal vannak felszerelve. A fúvókas szájátmérője 100—134 mm., a szél nyomása 60—80 mm. kéneső-oszlopnak felel meg. A nagyolvasztók egyike 1884 második felében, a második 1885-ben kezdte meg működését. Ez utóbbi mai napig is üzemben van ; idáig tehát szünet nélkül 12 évig dolgozik. A harmadik nagyolvasztó üzemét az 1891. évben indították meg. A fúvószelet 100 lóerejü turbinán kívül — a vízvezeték rajzát, háttérben a kohóval, lásd a 31. sz. ábrában — gőzerőre berendezett 2 fúvógép szolgáltatja, 150 lóerejü hajtógéppel és 50 lóerejü tartalék-gőzgéppel. Hat darab álló fúvóhenger van a három nagyolvasztó rendelkezésére. A fúvószelet három vascsövü és három 12 m. magas, 5 m. átmérőjű Whitwell-féle léghevitőben hevítik. A három nagyolvasztónak faszén a tüzelőanyaga. A vajdahunyadi három faszénolvasztónak 1895. évi termelése 493.956 q. nyersvas és 13.900 q. öntöttvas, többnyire az állami vasgyárak üzemi czéljaira. * Az olvasztó építése, Bögöry Antal administrator és újtordai Lengyel István inspector tervezete szerint, 1806-ban vette kezdetét és tartott 1810-ig; de mivel a melléképületek csak 1813-ban készültek el, az olvasztó működése is csak akkor kezdődött. 7*/2 hónap múlva ismét megszüntették, mivel a hámoroknak nyersvaskészlete nagyon felszaporodott. 1827-ig felváltva működött a topliczai olvasztóval, mely a szomszédvölgyben állott. 1837-ig szünetelt. Ekkor a topliczai kohó tűz által elpusztulván, a govasdiait újból felépítették és üzembe helyezték. Attól kezdve 1867-ig kisebb-nagyobbb félbeszakítások mellett kitűnő eredményekkel járt. 1840-ben léghevitőt állítottak az olvasztó torkára és ennek helyébe 1841-ben pörkölő- kemenczét. 1843-ban zsilvölgyi vulkáni kokszszal olvasztási kísérletet készítettek elé, melyet a Thesaurariatus tilalma miatt el kellett ejteni. 1879-ben a tönkreégetett régi kemenczét talpig lebontották és^_modernebb szerkezettel újból felépítették.
