Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
210 bérbeadott kis olvasztója, melyben évenkint 52.000 q vaskő felhasználásával 12.000 q nyersvasat és öntvényeket termelnek. B ere gmegy ében, a Frigyesfalva és Hátmeg községek határaiban előforduló agyagvaskő és sziderit, melyekből a dolhai kohó is szedi érczeit, gróf Schönborn Buchheim birtokában* vannak. 1853-ban épült kis faszénolvasztóban 8000 q nyersvasat termelnek évenkint. Biharm egyében a vasolvasztás teljesen megszűnt. Aradme gyében is alacsony fokon álla vaskohászati ipar. Említésre méltók csak a Boros- Sebes környékén levő gróf Waldstein Wartenberg tulajdonát képező vaskohók. Teknős tömzsökben előfordoló limonitra és barnavaskőre bányásznak. Az évenként termelt, körülbelül 40—60.000 q vaskövet Munyászán** kohósitják két nagy olvasztóban, melyek csak félbeszakításokkal és felváltva vannak üzemben. Összesen 10—20.000 q nyersvasat termelnek évenkint. Hunyadmegye. Vaskövek. A Királyhágón túli kerület déli hegycsoportjába tartozó Pojána- Ruszka hegység hazánk leghatalmasabb barnavaskő telepeit foglalja magában. E telepek Vajdahunyadtól nyugati irányban Telek, Ploczka, Gyalár, Ruda, Alun, Szohodol és Vadu-Dobri hunyadmegyei községek határain áthaladva, a krassó-szörénymegyei Ruszka havasig, illetőleg Ruszkicza községig terjednek. Vasköveik az egész vonalon végig rég időktől fogva jelentős szerepet vittek a hazai vasipar terén, a mint az a hegyeken, az érczkibuvók közelében található, buczakemenczékből eredő salakból következtethető. Egy 1895-ben feltalált, a sziklába vájt és kétségkívül a rómaiak idejéből származó kis buczakemencze rajzát a 25. ábrában ismertetem. A kemencze alsó és oldalos része, valamint a fenéken talált vasbocs és salak a kincstári vasgyárak kiállításában voltak bemutatva. A hegység főtömegét kristályos kőzetek képezik, még pedig elsősorban vékony, hullámos rétegű, agyagos, másodsorban vastag rétegű csillámpala, mely helyenként nagyobb mennyiségű földpátot tartalmazván, gnájszba megy át. Azonkívül a kristályos mészkő van nagy tömegben képviselve és egyéb üledékes kőzetfajta. Az eruptiv kőzetek közül trachit és bazalt jelentkeznek. A hunyadmegyei vaskővonulat 16—17 óra közé eső csapásiránynyal bir, mely irány egymásután következő, részben művelés alatt álló, részben adományozott, részben pedig felkutatott lelőhelyekkel van megállapítva. * 1720-ig II. Rákóczy fejedelem birtokában volt, nagyobb számú vashámorral és paraszt- kemenczékkel együtt. Már 1672-ben mint régen fennálló vaskohót említik. ** Régi buczatűzhelyek helyébe építették e század negyvenes éveiben. 1847-ban a Névery család birtokában volt.
