Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat

208 Berendezéseit képezik : 3 nyolcztonnás konverter, 2 nyersvasömlesztő kupoló kemenczével és 750 lóerejü fúvógéppel. Hydraulikus öntőgém, 2 ingot- daru és hydraulikus anyagfelvonó készülék ; 5 Siemens-féle forrasztó kemencze regenerativ gázfűtéssel, hozzátartozó 30 gázgenerátorral. 2000 lóerejü rever­záló hengersorozat vaspályasínek, épületgerendák és nehéz lemezek készítésére ; 3 hengersorozat kisebb alakos vas, durva és finom rúdvas, szalagvas és drót előállítására. Jól berendezett kocsitengelygyár, drót- és drótszeggyár. Az összes gázerő 4350 lóerőt képvisel és az egész termelés a társulat borsodi és nógrádi gyáraiban, kerekszámban egymillió métermázsára tehető. A társulat finomító műveinek és gyárainak kiállítását saját pavilonjában (12. ábra) rendezte, természetes kapcsolatban bányáinak és kohóinak gyö­nyörű kiállítási csoportjaival. A pavillon közepén emelkedett a főbb termelési czikkekből alkotott csoport, magában foglalva a különféle aczél-ingot-kat, vasgerendákat, vasúti síneket és ezeknek kapcsoló részeit, abroncs- és szalagvasakat, rúd- és lapos vasakat, finom fekete, kazán- és egyéb durva lemezeket. E csoportnak egyik oldalát a 23. ábrában tüntetjük fel. Egy csoportban egyesítették a társulat által meghonosított henger-termé­nyeket ; úgymint : fekete, fényezett és távirda-drótokat (24. ábra), vágott és drótszegeket, kocsitengelyeket, horgonyzott és ónozott lemezeket. Egy másik csoportban a különféle anyagminőségi, szakitási, hideg és meleg hajlítási és ütési próbákat mutatták be. Egy durva lemez hengerállványzat természetes nagyságban volt kiállítva. Máramaros-, Bereg-, Bihar- és Aradmegye. Észak és északkelet felé folytatván szemlénket, szintén nagyobbrészt szegény és csekély jelentőséggel biró vaskő fekhelyekkel találkozunk ; több­nyire tömzsök, lencsék vagy felszíni képződmények. Ezekben a kerületekben természetesen a vasipar is alacsony fokon áll és alig említésre méltó. Máramarosmegyében van a gr. Teleky-családnak Dolha-Rókamezőn* egy Egyúttal a vétel utján szervezett barnaszéntelepeit feltárta és 1870-ben megindította a finomító- és hengerművet, de a nagy nehézségek miatt, melyeket a barnaszén közvetetlen alkal­mazása okozott, a gyártás megakadt és csak a mire 1872-ben a kavarókemenczéket gázfűtésre rendezték be és a zavart pénzügyi viszonyokat is rendbe hozták, a gyártást zavartalanul tovább folytathatták, 1879-ben kocsitengelygyárat rendeztek be. A nyersvas szállítására vonatkozó és a 10 év alatt sem pontosan teljesített szerződés 1881-ben lejárván, a salgótarjáni vasfinomitó társulat egyesült a rimamurányvölgyi vasmű­egyesülettel, melynek nagyterjedelmü vasbányái, erdei és vasolvasztótelepei voltak Gömör- megyében, és igy keletkezett összesen 10 millió forintnyi alaptőkével a rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaság. 1882-ben épült a drótgyár, melyet több ízben és utoljára 1893-ban kibővítettek; 1889-ben megszüntették Salgó-Tarjánban a kavarást és annak helyébe a 27ío;«as-féle aczéltermelési eljárást honosították meg, melynek megfelelően kibővítették és rekonstruálták a hengerművet a hozzá­tartozó egyéb felszerelések, forrasztó- és izzító kemenczékkel együtt. * Részvénytársaság építette vashámorainak nyersvassal, való ellátására 1853-ban, Müller János tervei szerint és Prihradny Móritz igazgatása alatt; még pedig Teleky Sándor gróf terü­letén és ennek 5 négyzetmérföldnyi bükkfaerdeinek értékesítése czéljából.

Next

/
Thumbnails
Contents