Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
171 levő vaskőtelepekről, nevezetesen a gyalári hatalmas vaskőtömbről azt állítják, hogy valamely fémtelepülésnek óriás vaskalapja. Nem lehet feladatom hazánk számtalan vasércztelepeit egyenkint és részletesen ismertetni ; de a legnevezetesebb vaskőelőfordulásokat, a mennyiben itthon értékesittetnek, okvetetlenül kell hogy a kohókkal együtt, ha kivitel tárgyát képezik, kellő helyen, röviden ismertessem, még pedig a vaskő-öv nyugoti szélétől kezdve, folytatólag észak-nyugat, észak, észak-kelet és dél felé haladván ismertetésemben. Zólyommegye. Vaskövek. Zólyommegyében, hol alighanem hazánk vaskohászatának bölcsője ringott, most még csak egy olvasztó van működésben : Libetbányán*) s ez is a kisebb fajtából való. A vaskövek kovás vegyületek (szilikátok), alig 30—32°/o vastartalommal s a sok sziliczium mellett nehezen olvadók. A vaskő-telér trachittufa és dolomit választólapjai közt fordul elő; 8 m. vastag, helyenkint 120 méternyi töm- zsig vastagodván. A fejtés tárókkal és fejtőpásztákkal történik. A termelés átlag 40.000 q vaskő, melyet lejtős kocsiúton a 11 km. távolságban fekvő vasolvasztóhoz fuvaroznak. A vasköveknek több érdekes példánya (kristályos kalcedonszerü kiválással) ki volt állítva. Vaskohók. A vasolvasztó köbtartalma 53.682 m3. A kéthengerü, fekvő fúvógépet rendesen felülcsapó, egészen vasból szerkesztett vizi kerék — vízhiány beálltával pedig 30 lóerejü gőzgép — hajtja. Torokgázzal fülő vascsövü léghevitő, két pörkölőpest és egy kupoló- kemencze egészíti ki a kohó berendezését. Évi termelése 11.000 q nyersvas és 4—5 ezer q öntött áru, melyet nagyobbára közvetetlenül az olvasztóból öntenek. A kohó 128 részvényének 73 7» részét a kir. kincstár bírja, mely tekintettel a szegény lakosságra, áldozatok árán tartja fenn az olvasztó üzemét. A nyersvas különben mint öntővas rendkívül jó minőségű és igen szép felszinü öntvényeket ad. Nagyobb részét a kisgarami kincstári edényöntömű, csekély részét pedig a zólyom-brezói finomitómű veszi meg. Szürke és fehér nyersvasat, a megfelelő salakkal, nyers intallácziós czik- keket és kisebb fazék-öntvényeket állított ki a bányászati és kohászati csarnokban. *) Az 1634-ben épített vaskohót, a vas rossz minősége miatt, 1653-ban már megszüntették. II. Rákóczy Ferencz idejében a vas előnynyel alkalmaztatván golyók öntésére, nemes Modor Samu beszterczebányai polgár 1720-ban a parasztkemencze helyébe nagyolvasztót állított, mely hetenként 80—100 mázsa nyersvasat és öntött czikkeket (üstök, lábasok, csövek, csigák, kerekek) szolgáltatott. A nyersvasnak egyik részét a Beszterczebánya melletti Kostiviarszka (Élesd) faluban állott frisstüzekben finomították és kovácsolták ki sokféle czélra. Itt készült sok alkatrésze az első gőzgépnek, melyet Magyarországon 1722-ben az újbányái bányáknál vizhuzás czéljából felállítottak. 1790-ben a kincstár 73*/3/128-ad részvényt vett át és azzal az igazgatóságot is, melyet ma is gyakorol.
