Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Geologia - A m. kir. földtani intézet kiállitása
A mezőgazdasági csarnokban : mészkő 15, dolomit 9, gipsz 8, foszforit 1, földpátdara 1 helyről. Az 1885-ki kiállításon kiállítva láttuk »az agyag-, üveg-, czement- és ásványfesték-iparnak szolgáló magyarországi nyersanyagok gyűjteményét« 240 kőzetmintában. A jelen gyűjtemény az imént emlitettet jóval túlhaladja a mennyiben a kőzetminták száma ez idő szerint meghaladja a 7C0-at és az anyag megvizsgálása is tetemesen előrehaladt. Ezen gyűjtemény összeállításával nagy érdemet szerzett magának Kalecsinszky Sándor vegyész. Megemlítjük még, hog}^ az intézet kiadásában a magyar anyagokra vonatkozólag újabb közlemény megjelent ; t. i. A magyar korona országainak megvizsgált agyagjai Kalecsinszky Sándortól. 1893. A gyakorlati életbe vágó volt a mezőgazdasági csarnokban kiállított tőzegtérkép is : Magyarország tőzegtel epeivek térképe. 1 :900.000. Dr. Staub Móricz térképe után kiegészítette néhány hivatalos adat nyomán dr. Posewitz Tivadar geológus. Dr. Staub Móricz az utóbbi években sokat foglalkozott a hazai tőzegekkel és tanulmányai eredményét közölte is a földtani közlöny XXIV. kötetében. (A tőzeg elterjedése Magyarországon, egy térképpel.) A kiállított térkép nem más, mint dr. Staub Móricz nagy szorgalommal szerkesztett térképe nagyobbitott méretben, néhány új adattal kiegészítve. A térképen a felláp vörös, az álláp zöld, a kiszáradt láp pedig barna színnel van megjelölve, Dr. Staub Móricz meghatározása alapján. Ide tartozik Magyarország tőzegei gyűjteménye, melyben 76 darab tőzeg ki volt állítva az ország különböző részeiből, bemutatva lévén ismeretesebb tőzegtelepeink anyaga. A gyakorlatilag fontos gyűjteményekhez tartozott a következő gyűjtemény is : A magyar korona országainak iparilag értékesitlietö kőzetei. Összeállította dr. Schafarzik Ferencz. A kiállított kőzetkoczkák részben az intézeti tagok által gyüjtettek, részben magánosok és egyes hivatalok által küldettek be és ajándékoztalak. A nagymennyiségű beérkezett anyagot azonban teljesen feldolgozni még nem lehetett s igy a vizsgálat eredménye később tétetik közzé. A kiállított gyűjtemény a lehetőség szerint egyforma 1 köbdecziméter nagyságú koczkákból áll. A koczkák oldalai, a szokásos kőmegmunkálást mutatják. A gyűjtemény czélja szakköreinkkel a Magyarországban előforduló legkülönbözőbb kőzeteknek ipari hasznavehetőségét megismertetni, illetőleg azok figyelmét a szükségleteknek a lehetőségig hazai anyagokkal való fedezésére felhívni. A gyűjteményből kiállíttattak a következő minták: fehér mészkő (márvány) 17, világos szinü mészkő 32, világos vörös szinü mészkő 22, sárgás mészkő 5, sötétvörös mészkő 20, világos barna mészkő 18, sötétebb barna mészkő 21, világos szürke mészkő 15, tarka mészkő 8, sötétebb szürke és fekete mészkő 52; közönséges mészkövek: triász korú 4, rétiai 1, jura 7, kréta korú 4, eoczén korú 13, oligoczén 2, felső mediterrán 117, szarmát korú 34, pontusi korú 7, negyedkori édesvízi mészkő (dilu- viális mésztufa) 25, dolomit 13, gipsz 7, agalmatolith 1, kvarczfélék 10, szteatit 2, 10
