Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
115 a nyers kéneskőben levő réznek összpontosítását akként próbálta meg, hogy a kéneskő kavarására gereblyealaku üres készüléket használt, melyen át a megolvasztott kéneskőbe levegőt fújtatott. Az 1873-ban Kapnikon épült lúgzóműben Bittsánszky E. miniszteri tanácsos kezdeményezésére az Augusztin-Patera-Kiss proczesszusok egyesítésével az olvasztás által csak költségesen értékesíthető szegény bánya- és zúzda- termények dolgoztatnak fel. Az eljárás azon alapszik, hogy a nemes fémek chlorozó pörkölés útján chloridokká lesznek, melyekből az ezüstchlorid konyhasóoldattal (Augustin), az aranychlorid pedig natrium thio-szulfáttal (Patera), illetve kalcium thio-szulfáttal (Kiss) kilúgozható ; a nyert oldatból pedig az ezüstfém rézzel, az arany kénnatriummal vagy kénkalciummal ejtetik. Ezen eljárás — értesülésünk szerint — Akaiban és Görögországban is előnynyel alkalmaztatik. Ugyanazon évben épültek Selmeczen az elsalakitó pörkölésnél használt legelső tovalapátoló lángpörkölők és a nyolcz fúvókassal felszerelt Pilz-féle körolvasztók, mel\r utóbbiakban ás vány tüzelőnek (koksz) alkalmazása mellett az eddigi dúsitó olvasztás helyett, a közönséges ólmositás van folyamatban. 1878- tól kezdve Kiss F. eljárása szerint rendeztettek be a nagybányai kerületben apróbb magán lugzóművek. A dús ólmok leüzését a nagybányai kohóknál Bittsánszky javaslatára a horganynyal való ólom-ezüsttelenités váltja fel ; az ezüsttelenitett ólmot konyhasó- és ólomszulfát-keverékkel, és végül fapóznákkal való fordogálással tisztították meg a czinktől. 1879- ben épültek Selmeczen a freibergi rendszer szerint az első Killn- pörkölők. Ugyanakkor lépett életbe Zalatnán Hauch proczesszusa, mely helyen, valamint a volt csertesti és offenbányai kohóknál a múlt században és e század elején a csurgatási folyamat, 1850-től pedig a pörköléssel és dúsitó olvasztással összekötött dús ólmositás, valamint a feketeréz amalgamálása volt üzemben, tudniillik a rézkéneskőből nyers rezet állítottak elő, melyből az aranyezüst amalgamálással hozatott ki. Hibája volt ezen komplikált és felette költséges kezelésnek a tüzelőanyag és munkapazarlással járó sokszori olvasztás és a kinyerendő fémeknek hosszadalmas konczentrálása. Hauch eljárásának lényege : a beváltmányokban levő kénnek kénsav- gyártásra való felhasználása és az olvasztásoknál termelt kéneskőnek hígított kénsavval való oldása, illetve a fémek konczentrálása. Nagy előnyére szolgál e kohósitási módszernek az is, hogy mellékterményül a kénsavon kívül vasgálicz és kén termelhető, mely utóbbiból 1882 óta nyers, 1889-iki évtől kezdve raffinált szénkéneg gyártatik. Említést érdemel, hogy a kohászat honosította meg hazánkban a szén- kéneggyártás üzemét, és hogy szénkéneg ez idő szerint Ausztria-Magyarország- ban kizárólag csakis e kohónál gyártatik és pedig a fillokxera elleni védekezés czéljából. 1883-ban épültek Selmeczen és Ravaszpatakon a Designolle-féle üzlethez szolgáló foncsorművek oly czélból, hogy a konyhasóval pörkölt kénnélküli száraz érczek ezüsttartalma forgó, fekvő kovácsvas-hordókban, vasgolyók 8*
