Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat

112

műhelyben kémlendők meg. 1633-ban pedig elrendeltetett, hogy az érczeknek átvétele ürmérték helyett ezentúl súly szerint történjék.

Ez időben a mázsánkénti olvasztási költség tett 1 forint 80 dénárt — 2 forintot.

Ugyanakkor az ottani főkamaragróf a kohók üzleteiről tájékozást szer- zendő, a kohótisztekhez a kővetkező főbb kérdőpontokat intézte :

1. Mennyiben egyezhet a kémlőpróba a fémkihozatallal nagyban ? Válasz volt, hogy az nem egyezhet pontosan.

2. Jó-e vagy nem, ha különféle érczek kevertetnek ? Válasz volt, nem jó.

3. Kifogásolta a pörkölés nagy veszteségét és a nagy ólomfogyatékot. Válasz : minél kevesebb az elegyben az ólom, annál nagyobb az ezüstveszteség, a kellő ólommennyiség tehát feltétlenül pótolandó.

4. A kohóterményekben levő ezüstből is oly nagy a fogyaték, mint a bányaterményekben levőnél, ha feldolgoztatnak ? Válasz : a fogyaték ugyanegy stb.

Az ottani kohóüzlet javítása érdekében 1638-ban kiküldött bizottság ajánlja, hogy az ólmositáshoz szükségelt s drága pénzen vásárolt fémólom helyett ólomérczet, melyet ez időtájt nem bányásztak (?) s használni sem tudtak, pótoljanak és hogy a szegény kohó ólom nem a leűzéshez, hanem további dúsítás végett az ezüstkivonáshoz adassék.

1648-ban kezdték a különféle érczeket egymással elegyítve olvasztani, mely időben a selmeczi kohóban csak egyetlenegy öreg munkást találtak, ki az olvasztáshoz értett, ha akart, jól olvasztott, ha nem akart, akkor rosszul, a többi munkás nem értett sémmit, s igy állott a leüzésnél is.

1695- ről maradt okirat szerint a nagyalmási mindszentbányai bányából termelt kénes szinpor, melyből először az arany kivonatott, ólmos olvasztásnak vettetett alá, egy olvasztása a szinpornak (15 mázsa adatott fel egyszerre) 8 márka aranyos ezüstöt eredményezett.

1696- ban Selmeczen jól sikerült kísérleteket tesznek az ólom előállítására ólomérczekből, 1715-ben pedig- sikerrel olvasztottak rezes ólomérczeket ; az innen eredő kéneskőben a rezet kapták.

A selmeczi bányaiskolai tanulók kiképeztetése tárgyában 1735-ben. kibocsátott dekrétum szerint a kémlészet és olvasztásból két tanár által taníttatott :

1. a próbasúly, a kémiai jegyek, kémlőpestek, üzőkekészités, ezüst- próba-vétel különféle anyagokból, réz-, ólom-, ón-, vas-, kéneskő-, bizmuth- próbák és aranyoldás ;

2. olvasztó kemenczék szerkezete, olvasztástan, kéneskövek pörkölése, ólmositás, elegyitékek, azok jó vagy káros hatása szerint ; az ólmos kéneskő és ólom-sulfur olvasztása, a fémeskő konczentrálása ;

3. olvasztási folyamatok, pörkölés, égetés, csurgatás, finomítás, leüző- míveletek és készülékek ;

4. mázaganyag és felzék redukálása, ezüst finomítása.

1746-ban épült a zalatnai fémkohó, első berendezéséről csak annyi ismeretes, hogy a törpe olvasztókba a levegőt faszerkezetű szekrény fúvókkal vezették. Megindításától e század elejéig a csurgatási folyamat volt használatban.