Bérczi Antal (szerk.): A védjegy- és mintaoltalomra vonatkozó hatályos törvények és rendeletek (Budapest, 1941)
A m. kir. minisztériumnak 5030/1924. M. E. sz. rendelete a védjegy és mintaoltalom terén az Osztrák Köztársasággal fennálló viszonyok ideiglenes rendezése tárgyában
81 és ha az átküldött, pecsét alatt letett, zárt csomag fölbontása szükséges: kötelesek annak fölnyitásához a letevőt is meghívni. Ha a szabályszerűen meghívott letevő, a csomag fölnyitásához meg nem jelenik, akkor a lezárt csomagnak! két tanú jelenlétében történt fölnyitásánál jegyzőkönyv vétetik föl. 45. §. A sértett félnek jogában áll, még mielőtt az elsőfokú iparhatóság panasza érdemében határozatot hozna, a minta- oltalmi jogának megsértésével készültnek látszó iparczik- keknek és az azok előállítására szolgáló szerszámok (30. §.) zár alá vételét és olyan intézkedések megtételét kérni, a melyek a bitorlás ismétlését megakadályozni alkalmasak. Az iparhatóság a 13. §. szerint kiadott hivatalos igazolvány bemutatása után a zárlatot vagy egyéb biztosítási, intézkedéseket — esetleg a sértett fél által adandó biztor síték letételének föltétele alatt — elrendeli. A zárlat vagy egyéb biztosítási intézkedés az eljárás folyama alatt föltétlenül vagy a terhelt által leteendő biztosíték ellenében, föloldandó. Az iparhatóság a zárlat vagy egyéb biztosítási intézkedés elrendelésével egyidejűleg köteles a keréskédelmi és iparkamarát az eredeti letett minta megküldése iránt (44. §.) megkeresni. 46. §. Ha a mintabitorlás elkövetésének ténye beigazolást nyer, úgy ez esetben az illető tárgyak (45. §.) a minta- oltalmi idő lejártáig zár alatt maradnak, és ha az érdekelt felek azokról másképen nem rendelkeznek, avagy azok megfelelő átalakítását a hatóság el nem rendeli, akkor azoknak az elítélt költségére és veszélyére való megőrzése iránt is intézkedni kell. 47. §. A mintabitorlás által elkövetett kihágási ügyekben, valamint a minta érvénytelenítése és megszűntnek kimondása iránti perekben az eljáró hatóságok az ipari kihágási eljárásra vonatkozólag érvényben álló szabályok szerint állapítják meg, hogy az eljárási költségek mily arányban és mily összegekben terhelik az érdekelt feleket.
