Bérczi Antal (szerk.): A védjegy- és mintaoltalomra vonatkozó hatályos törvények és rendeletek (Budapest, 1941)
A keresk. min. 1907. évi 107.709. sz. rendelete az ipari mustrák és minták jogi oltalmáról és azok lajstromozásáról
Nemzetközi lajstromozás. 20. §. Az ipari tulajdon védelmére alakult párisi Uniót és a madridi megállapodásokat becikkelyező 1929:XVIII. t.-c.- ben említett »származási ország hatósága« alatt Magyarországon a szabadalmi bíróságot kell érteni. A madridi megállapodások 5. cikkén alapuló, a védjegy oltalmát megtagadó határozatot egyes bíró hozza. A nemzetközi egyezményeket a jelen rendelet nem érinti; ezen rendelet rendelkezéseit a nemzetközileg lajstromozott védjegyek ügyében is megfelelően kell alkalmazni. Vegyes és átmeneti intézkedések. 21. §. A védjegyügyekben megindított perekről — a felperes által külön ebből a célból bemutatott keresetlevél egy példányának és a tárgyalást kitűző végzésnek megküldésével — a szabadalmi bíróság az illetékes kereskedehni és iparkamarát hivatalból értesíti. A kereskedelmi és iparkamara mind az elsőfokú, mind a fellebbezési tárgyalásokon kiküldöttel képviseltetheti magát, aki közérdekből felszólalhat. A kereskedelmi és iparkamara véleményét az ítélet hozatalát megelőző szóbeli tárgyalás befejezéséig írásban is előterjesztheti. Ha a kereskedelmi és iparkamara az eljárásban kiküldöttel résztvett, vagy írásbeli véleményt terjesztett elő, az ügyben hozott véghatározatot vele is közölni kell. A kereskedelmi és iparkamara kiküldöttjének részvételéből, vagy írásbeli véleményének előterjesztéséből felmerülő költségekben nem lehet a feleket elmarasztalni. 22. §. A kereskedelmi és iparkamara a szabadalmi bíróság, illetőleg a m. kir. Kúria jogerős határozatai alapján a védjegylajstromot köteles a jogerős határozat értelmében kiigazítani. A szabadalmi bíróság elnöke vagy az általa megbízott szabadalmi bíró a kereskedelmi és iparkamaráknál vezetett védjegylajstromot, valamint a kereskedelmi és ipar-
