Bérczi Antal (szerk.): A védjegy- és mintaoltalomra vonatkozó hatályos törvények és rendeletek (Budapest, 1941)
A m. kir. keresk. min. 1933. évi 19.751. sz. rendelete a védjegyügyi peres és nem peres eljárás tárgyában
54 is meghallgathatja és a szükséges egyéb bizonyítékokat is beszerezheti. A jelen rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a törlést az első bekezdés alapján harmadik személy kéri. Ha a bíróság az ily kérelmeket alaptalannak találja, a kérelmezőt az eljárás költségeinek megfizetésére kötelezheti. 9. §. A védjegynek, megújításnak, átírásnak, törlésének lajstromozását, valamint a lajstrom adatait érintő lényeges változásokat a szabadalmi bíróság a központi védjegy- lajstromba bevezetés után a Központi Védj egy értesít oben közzéteszi. Megújítás. 10. §. A lajstromozás napjától járó tíz évi oltalmi idő további tíz évvel — ismételten is — meghosszabbítható, mely újábbi tíz évi időtartam mindig az előbbi tíz év végétől számít. A megújítást az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál kell kérni (3. §. első bekezdés) és pedig mindig az oltalmi idő utolsó évének második felében. A kérelemhez mellékelni kell a védjegy kliséjét és a megújítási díj befizetését igazoló okiratot. A megújítást új folyószám alatt kell lajstromozni, azonban a jegyzetrovatban (2. §. h) pont) utalni kell a korábbi lajstrom vagy megújítás folyószámára és adataira. A védjegyet meg nem újítás címén azonban csak abban az esetben kell törölni, ha a védjegytulajdonos az oltalmi idő utolsó napjától számított — meg nem "hosszabbítható — három hónapi határidő alatt, a megújítási díj lefizetése mellett, a megújítást nem kéri. A védjegytulajdonost legkésőbb az oltalmi idő leteltét követő egy hónapoli belül az oltalmi idő lejártára a kereskedelmi és iparkamara előre figyelmeztetni köteles, mely figyelmeztetés elmaradása miatt azonban semmiféle igény nem támasztható és emiatt igazolásnak nincsen helye.
