Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
88 Farina esetet, amely a jogi irodalomban hosszú időn keresztül megbeszélés tárgyát képezte. Egy osztrák kereskedő Olaszországból egy Johann Maria Farina nevű strómannt hajtott fel, akinek neve alatt céget létesített és ő, majd jogutódai 40 éven keresztül „Johann Maria Farina“ feliratot viselő palackokban kölni vizet hoztak forgalomba. A kölni Farina cégnek abban- hagyásra irányuló keresetét az osztrák bíróságok elutasították. Az I. bíróság azért, mert alperes jóhiszemű volt; a II. bíróság azzal az indokolással, hogy a Johann Maria Farina nevet felperesen kívül mások is használják; a legfelsőbb fórum pedig, mert a cégalapítás idejében tisztességtelen versenyről szóló törvény híján a cselekmény törvénybe ütköző nem volt. Becher és Seligsohn a kereset elutasítását helyesnek tartják. Seligsohn szerint: „a különféle indokolásokból világos, hogy a bíróságok gondolkodásmódjával és jóérzésével ellenkezett volna 40 év után egy olyan céget, amelynek tulajdonosai már többször változtak, csak azért megszüntetni, mert annak alapítása tisztességtelen eszközökkel történt.“ Erre Rosenthal — fentebb már ismertetett felfogásunkkal egyezően — a következőkre mutat rá. „Az abbanhagyásnak nem a 40 év előtt elkövetett tisztességtelenség miatt, hanem a jelenleg is fennálló és a jövőben is továbbható megtévesztő képesség miatt van helye. Egyébként a jogszerzőnek, a jelenlegi alperesnek jóhiszeműsége a konkrét körülmények között erősen kétséges, de egyúttal közömbös is, mert az összes ténykörülmények ismeretében továbbra is hasznot kíván húzni a közönség folytatólagos megtévesztéséből. A helyes döntés kizárólag arra támasz- kodhatik, hogy senkinek sincsen joga a forgalom továbbtartó megtévesztéséből hasznot húzniBecher-nek idevonatkozó álláspontja az, hogy: „ha egy cég 1886 óta áll fenn, az idők során, a valamikor elkövetett jogellenességből jog azért válik, mert a cég lassanként saját erejéből átmegy a köztudatba. Az eredeti célzat, amely az idegen munkaeredmény kizsákmányolására irányult, lassanként háttérbe lépett azzal a ténnyel szemben, hogy apránként alperes számára a vállalat egyéni kvalitásai nyitottak a forgalomban utat. Hiányzik tehát a versenyjogi alapja annak, hogy ilyen cég ellen eljárás induljon.“ „De miért? — kérdi Rosenthal —, hiszen a verseny a legerőteljesebb formában áll fenn továbbra is és állandóan az a változatlan helyzet, hogy a közönség az alperes által forgalomba^ hozott kölnivíz származási helye tekintetében tévedésben él!
