Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
84 korlati alkalmazással nem szerzett ugyan, de e tekintetben mintegy várományi helyzetben (Anwartschaft) van, mert a szembenálló érdekek mérlegelése konkrét esetben így is az alperes javára üthet ki. El nem hanyagolható szempont továbbá, hogy a jogsértés a forgalomban a jgosított fellépésekor még zavart idéz-e elő, tehát pl. a szembenálló vállalatokat az azonos vagy hasonlé cégszöveg, az árukat a kérdéses nevek (védjegyek) vagy külsők miatt összetévesztik-e, mert ily esetben a felek érdekein túlmenően a közérdek is szerepet nyer a kérdés elbírálásánál. Ebben az átmeneti helyzetben is azonban, konkrét esetben, jogosan vetheti ellen az alperes, hogy a felperes okozta saját károsodását a jogsértés vétkes tűrésével. Még a rosszhiszemű és vétkes versenytársat sincs ugyanis joga senkinek saját verseny érdekei szolgálatába állítani oly módon, hogy hosszú időn át tűri, lényegileg a saját vállalatának jellemzőit propagáló tevékenységet. Kérdés, miben álljon a sértett védekezése, mily eszközöket kell igénybevennie ahhoz, hogy majdan a jogsértés ellen megtörtént, joghatályos tiltakozásra hivatkozhassék?E szempontból a jogsértés kezdetének időpontja, a jogsértés hatásfoka, időbeli terjedelme s végül, de nem utolsó sorban, a jogsértők száma lesz mérvadó. A jogsértés, illetve az arról való tudomásszerzés kezdeti stádiumában az egyszerű tiltakozás is elegendő. Ha ennek következtében egyezkedési alkudozások kezdődnének a felek között, ezeknek meghiúsulásáig a sértettet nem érheti joghátrány a törvényes lépések elodázása miatt és pedig annál kevésbbé, mert a tiltakozás időpontjától fogva a tettes a jogsértés jóhiszeműségével már nem védekezhetik. Ha a jogsértők többen vannak, nem lehet megkövetelni, hogy a sértett mindegyik ellen pert indítson, elég, ha ezt eggyel szemben teszi meg, a többieket pedig amellett, hogy abbanhagyásra szólítja fel, a már folyamatba tett perre és a további jogsértések következményeire figyelmezteti. E mellett joga van a sértettnek megvárni, hogyan reagál a forgalmi élet a cselekményre: összetéveszti-e a jogsértő által használt cégszöveget, árunevet vagy külsőt az övével. Az is lehet, hogy a jogosított a sértést indokoltan tarthatja a saját mély gyökereket eresztett jogával szemben annyira ártalmatlannak, hogy ez utóbbinak erejét egy jelentéktelen beavatkozás által gyengíthetőnek nem látja. Az is lehet, hogy a jogsértő anyagilag teljesen
